2012.07.03. | 13:14 Szórványkonferencia az Erdélyország az én hazám világtalálkozón – AUDIÓ
2012.
június 30. és július 1. között ismét megrendezésre került – immáron
hatodik alkalommal – az „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó, az
Erdélyből elszármazottak és Erdély sorsáért elkötelezettek nagy
találkozója. A színes programokban bővelkedő nagyszabású rendezvénynek
az idei évben a Verőce melletti Lósi-völgy adott otthont, a megejtően
szép Kárpát-Haza Temploma lábánál.
A rendezvényen vasárnap szórványkonferenciát tartottak, ahol az alábbi összeállítás készült.
Vetési László, a kolozsvári székhelyű Diaszpóra Alapítvány elnöke: „Az
olyan városok esetében is, mint Kolozsvár, amelyik egyrészt főváros,
másrészt hatalmas értelmiségi központ, rétegeiben szoktuk elemezni és
kezelni. Az a réteg, amelyik magyar intézmény-háttérrel, magyar
kultúrkörben mozog, vagy iskolaigazgatók, iskolák, magyar intézmények
vonzáskörzetéhez tartozik, ez a réteg városon belül természetesen ne
lehet szórvány, viszont azok, akik úgynevezett Monostor-negyediek, őket
természetes módon muszáj úgy kezelni, mert leszakadnak az
identitástömbökről, nyelvi közösségekről. Ennek a szórványnak a
megszólítására vannak mostmár hatékony módszerek. Például a Kolozsvári
Napok, amely tömegeket mozgat meg."
A Mezőség 100 évvel ezelőtt is szórványvidékvolt, ami azt jelenti, hogy
helyi magyarok hozzászoktak ahhoz, hogy körülöttük románok élnek.
Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán oktatási és kulturális alapítvány
elnöke: „A gyerekeket magyar iskolába íratják, ami nagyon pozitív dolog.
Hozzátartozik a falu rendjéhez, hogy, ha valaki más, mint a többi, vagy
mást akar, mint a többi, akkor azt megszólják. (...) Annyira megnyertük
az emberek bizalmát, és nem csak a magyarokét, hanem a románokét is,
nem kell nekem bizonyítani, hogy mi az, amit ajánlok a gyermekeknek,
amikor hozzám jön, hogyha a válaszúti szórványkollégiumban kezdi meg az
iskolát. Másként viszonyul a világhoz, mert talpraesettebb."
Kerekes Zoltán, a vicei Bástya Egyesület elnöke: „Kevesen vagyunk, de az
még nem jelenti azt, hogy ne tevékenykedjünk. Elsősorban a vegyes
házasságok miatt nagy az elrománosodás, a beolvadás veszélye, illetve a
kisebb településekről, a falvakról a gazdasági erőt, a fiatal munkaképes
lakosságot elszívták a városok. Ezért kellett létrehozni a Bástya
Egyesületet."
Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Autonómiabizottságának az elnöke, a
Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke: „A Székely Nemzeti Tanács,
illetőleg a székely autonómia kezdeményezésének az apropóján, de nem
csak és kizárólag a székelyföldi autonómiát, hanem egyáltalán a
Kárpát-medencében létesíthető autonómiaformákat figyelembe véve
Vajdaságtól Kárpátaljáig, Felvidéktől Egészen Erdélyig minden olyan
kérdést felkarolunk, ahol akár személyi, kulturális, területi
autonómiaformák létrejöhetnek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen egy
közös eredőnk. Egyrészt ugyanazokat a fogalmakat ugyanúgy értelmezünk
mindannyian (autonómia, nemzeti önrendelkezés, autonómiaformák
Európában). Muszáj ezekről beszélni, hiszen csak és kizárólag ez
biztosíthatja azt, hogy ha mi egymást értjük, akkor fel tudunk ugyanazon
zászló mögé mindannyian sorakozni. (...) Nagyon jól látható, hogy
azokban az európai országokban, ahol vannak autonóm közösségek, ott
gazdaság mindinkább és mindig jobban fellendül."
Forrás: Kossuth Rádió / bellacafe.hu
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu