Îmi pare rău. Mozes Edith crede că încercarea de desființarea a celor două reviste este de fapt o lovitură strâmba îndreptată doar împotriva revistei maghiare LATO, iar VATRA ar fi doar o victimă sacrificială colaterală. Dânsa ignoră existența românilor tâmpiți și patrioți care deși se dau mari români nu au destulă minte. I-am avut adversari și înainte de 1989, pe când lucram la Vatra, văd că tot așa e și acum. Alianțele politice corecte ale maghiarilor se pot realiza cu românii inteligenți, care nu devin astfel mai puțin buni români. Alianța cu Băsescu a fost sau cu ce de același caliate va fi o alianță păguboasă. Dar nici cu Dobre nu e posibilă o confruntare sau conlucrare inteligentă. Așa cum se întâmplăși cu maghiarii tâmpiți, lipsiți de minte. Categorie este tot atât de bine reprezentată în ambele comunități. De aceea ar merita săținem seama de existența ei și să nu dăm o coloratură strict etnică acțiunilor de acest gen.
Mozes Edith se înșeală profund. Perspectiva etnocentrică pe care o folosește este în acest caz o perspectivă falsă, inducând o falie în solidaritatea pe care cele două comunități (intelectuale) au manifestat-o în acest caz de atac la cap, la inteligență, ai cărui autori sunt de data asta români.
Dar ar fi putut fi și maghiari, dacă ne aducem aminte de ceea ce s-a întâmplat în anii de după 1950 în RAM sau în Ungaria, când funcționara cenzurii prefectoriale în Mureș se numeau Antalffy Hermina. Iar conducătorii comuniști, distrugători ai culturii maghiare și ai țărănimii maghiare din (RAM) MAT au fost în majoritate tot maghiari.
Wikipedia precizează 1960. február 2.: a Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának bürója: Csupor Lajos első titkár, Bătaga Ioan (familie mixtă cu descendenti securiști), Szász Mihály, Szövérfi Zoltán, Molnár János titkárok, Cozma Ioan, Fodor Géza, Jakab István, Török Károly osztályvezetők, Lukács László, a Tartományi Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Gombos Mihály, a Tartományi Pártkollégium elnöke, Király Károly, a Tartományi KISZ első titkára, Csavar Sándor, a Tartományi Szakszervezeti Bizottság elnöke, Vargancsik István, Marosvásárhely város pártbizottságának első titkára, Kovács Mihály, a Tartományi Milícia parancsnoka, Valter István, a Tartományi Pártiskola igazgatója.
Nu mai putem afirma că atunci acționau doar în calitatea de comuniști. Dovadă modificare ulterioară de orientare a lui Kiraly Karoly.
Nu cred că este adevărat bancul cu autonom, adică az auto magyar de az autovezeto nem az. Ar trebui ca și maghiarii, la nivel comunitar, să-și asume responsabilitatea răului pe care cei din comunitatea lor l-au făcut celor de acelaș neam cu ei, în numele revoluției comuniste. Nu e suficient să fii maghiar sau român ca să fii automat inteligent. Să nu ne uităm proștii noștri, înainte de a vedea o manevră exclusiv antimaghiară aici.
Cu solidaritate intelectualăși morală transetnică, Dan Culcer
A nacionalizmus „nyerőnek” bizonyult a megyei tanács elnöke esetében, hiszen azzal nyerte meg az idén a választásokat, hogy megígérte, véget vet a több mint egy évtizedes „magyar uralomnak” Maros megyében. A kampány előtti időszakban pedig, nagyvonalúan elfeledve, hogy egy valaha tiszta magyar tannyelvű felsőoktatási intézményről van szó, a marosvásárhelyi orvosi egyetem önálló magyar karának egyik legvehemensebb ellenzőjeként tartotta hétről hétre a sajtótájékoztatókat, tüzet okádva a magyarokra, az RMDSZ-re, az egyetem magyar tanáraira, akik úgymond csorbítják az egyetem autonómiáját, veszélybe sodorják a román nyelvet és oktatást, tönkreteszik az ő és gyermekei jövőjét. Ezért, ígérte, ha a szociálliberális szövetség megnyeri a választásokat, első intézkedésként visszavonják a Boc-kormánynak az önálló magyar vonal létrehozásáról szóló rendeletét.
A román választók – rossz nyelvek szerint állítólag egyes magyar politikusok segítségével – „vették a lapot”, és a liberálisok parlamenti képviselője és megyei elnöke, volt prefektus elfoglalhatta a megyei tanács elnöki székét. Hogy mit tett a beiktatása óta eltelt időszakban, nem igazán tudni. Viszont az utóbbi napokban sikerült közfelháborodást kiváltania a román és magyar értelmiségiek, újságírók és közemberek körében egyaránt azzal, hogy beletaposott a kultúrába, és úgymond, gazdaság(osság)i okokra hivatkozva, egy huszárvágással „összevonná” és a megyei könyvtár valamiféle féregnyúlványaként, egyfajta függelékeként kezelné Marosvásárhely és Maros megye két nagynevű kulturális folyóiratát, a román nyelvű Vatrát, illetve a magyar nyelvű Látót. Ráadásul anélkül döntött, hogy akár az alelnökökkel, akár a folyóiratok képviselőivel konzultált volna. Ismerve az elnök toleranciahányadosát, világos: a fő cél a magyar nyelvű irodalmi folyóirat ellehetetlenítése, lassú agóniára ítélése. És mivel a cél szentesíti az eszközt, nem számít az sem, ha ezzel a román nyelvű testvérlapnak is árt. Hiszen, ahogy mondani szokás, a háború „civil” áldozatokat is követel. Ebben az esetben a Vatra feláldozása nem igazán tét, hiszen, ahogy a városban hírlik, nem sokan olvassák a megyei tanácselnök párttársai, illetve szavazói közül. A cikk írása idején folyik a tanácsülés. Remélhetőleg nem fogadja el a testület az elnök „intelligens” kezdeményezését. Kérdés: meddig lehet „nyerő” egy ilyen magatartás? A tervezet, amely súlyos demokrácia- és toleranciadeficitet mutat, illetve annak kitalálói és támogatói remélhetőleg nem lesznek „nyerők” sem most, sem a decemberi választásokon.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu