Az erdélyi magyarság megerősödése, autonómiájának kiépítése nem lehetséges stabil gazdasági alapok nélkül. Egyszerű, világos felismerés ez. Mint ahogy az is, hogy stratégia, tervezés, célkitűzés és együttműködés nélkül nem lehet elérni eredményeket.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett Mikó Imre Terv az erdélyi magyar közösség alulról építkező, önálló gazdaságfejlesztési tervezete. Ennek vitairatát ajánlom az Ön szíves figyelmébe.
A terv megfogalmazásának folyamata háromszintű - szakmai, társadalmi és nemzetpolitikai - összefogást feltételez.
A terv véglegesítését az erdélyi polgárok, fiatalok, értelmiségiek, a tudományos és gazdasági élet szereplői, a civil és szakmai szervezetek bevonásával, illetve a fejlesztések érdekeltjeivel együtt szeretnék megvalósítani. Egyszóval az Önök segítségével.
Közös gondolkodásra, cselekvésre hívom Önt - magyarságunk gyarapodása érdekében.
Szándékaink szerint a romániai magyar nemzeti közösség gazdaságfejlesztési javaslatcsomagjaként kidolgozott Mikó Imre Tervet a magyar kormányzattal szoros együttműködésben fogjuk gyakorlatba ültetni, lehetőség szerint a román kormány és az Európai Unió támogatását is igénybe véve.
Elképzeléseink szerint a terv „iránytű ként", másrészt az összmagyarság gazdasági szereplőit összekötő „hídként" fog működni. Reményeink szerint Erdély oly módon válhatna „Kelet Svájcává", hogyha sikerülne megteremtenünk azokat a feltételeket, amelyek a társadalom egészének fejlődését gazdasági, szociális és kulturális tekintetében együttesen teszik lehetővé.
A stratégia kidolgozásában és a részcélok rendszerezésében fontos szerepet játszik a helyi sajátosságokat kiemelő területi lebontás, a szakterületek meghatározása. Stratégiai cél a versenyképes és megújuló erdélyi magyar gazdaság, az autonóm erdélyi magyar gazdasági közösségek kiépítése, munkahelyek és hasznosítható tudás biztosítása minden magyarnak, az összmagyar gazdasági és nemzeti kapcsolatok erősítése, az erdélyi magyar társadalom megújulása.
A terven eddig dolgozó szakemberek nevesítették a különböző prioritásokat és az egyes szakterületekhez csatolt kitörési pontokat. Ezekhez várjuk az Ön hozzászólását, véleményét, alkotó hozzájárulását, hiszen e terv, és az ebből fakadó cselekvés, valamint ezek eredménye így válhat közös munkánk gyümölcsévé.
Ahogyan tervünk névadója, gróf Mikó Imre is megfogalmazta: „Mit erőszakkal nem, csöndben és halkan munkálva véghezvihetünk."
Isten áldását kérve Nemzetünkre, tisztelettel és szeretettel küldöm üdvözletemet:
Nagyvárad-Brüsszel,
2011. szeptember 12.
EP-alelnök, az EMNT elnöke
Amennyiben szeretné velünk megosztani gondolatait a MikóTerv kapcsán, kérjük, írjon a mikoimreterv@emnt.eu drótposta-címre, vagy a 400750 Cluj-Napoca, O.P. 1., C.P. 424. postafiók-címre.
http://mikoimreterv.emnt.org
I.1. A tervezés előzményei és javasolt lépései
A Mikó Imre Terv elkészítésének kezdeményezője az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), amely civil szervezet 2010 őszén elérkezettnek látta az időt arra, hogy élére álljon az erdélyi magyar nemzeti közösség úttörő, önálló, alulról építkező gazdaságfejlesztési terve megfogalmazásának. Minderre ösztönző hatással volt az a gazdaságpolitikai fordulat, amely a magyarországi politikai változást követően állt elő és az Új Széchenyi Terv vitairatában fogalmazódott meg. A magyar gazdaság újjáépítésének programja, az Új Széchenyi Terv, kiemelten kezeli a Kárpát-medencét, mint gazdaságfejlesztési övezetet és célul tűzi ki az összmagyar kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségek eddigieknél sokkal hatékonyabb kihasználását az egész térség felemelkedése és versenyképességének javítása érdekében.
A kezdeményezők tudatában vannak annak, hogy a Mikó Imre Terv – mint a gazdasági szuverenitás eszközrendszerével nem rendelkező nemzeti közösség fejlesztési javaslata - csak abban az esetben vihető sikerre, ha mögötte egyrészt megteremthető a romániai magyar nemzeti közösség lehető legteljesebb szakmai és politikai összefogása, másrészt sikerül azt elfogadtatni a többségi román társadalom képviselőivel is. A Mikó Imre Terv tulajdonképpen a romániai magyar nemzeti közösség gazdaságfejlesztési ajánlata, amit partnerségben való megvalósításra ajánl fel a román, valamint a magyar kormányoknak és kéri ahhoz az Európai Unió támogatását is.
A terv kezdeményezői törekedtek arra, hogy már a koncepcionális szakaszba is bevonják az erdélyi, romániai magyarság gazdasági szakértőinek és az ezzel kapcsolatban álló döntéshozóinak mind teljesebb körét, akik részt vettek a Jövőkép és a Vitairat megfogalmazásában. A jövőben még szélesebb körben kibontakozó társadalmi vita célja, hogy ebben az erdélyi magyarság jövője és megmaradása szempontjából sorsdöntő kérdésben minden érdekelt elmondhassa véleményét, megfogalmazhassa jobbító szándékú javaslatait.
A kezdeményezők a tervezés következő szakaszát szeretnék megnyitni az erdélyi magyarság egésze számára. A továbbtervezést és a Mikó Imre Terv véglegesítését az erdélyi polgárok, fiatalok, értelmiségiek, a tudományos és gazdasági élet szereplői, a civil és szakmai szervezetek, illetve a fejlesztések érintettjeivel és érdekeltjeivel együtt kívánják lefolytatni.
Fontos kiemelni, hogy e tervezés konszenzusra és kölcsönös előnyökre törekszik a többségi nemzettel. Ennek érdekében a többségi nemzettel való együttműködési lehetőségeket minél szélesebb körűen kell feltárni a tervezés során. A tervezésbe ezért bevonhatók a többségi nemzet, valamint más romániai nemzeti kisebbségek kezdeményezései. Továbbá e tervezésnek szintén szereplői lehetnek az Erdély iránt felelősséget érző magyarországi szereplők is.
I.2. A tervezés indokoltsága
Az erdélyi magyarság, Románia és Magyarország közös érdekei a gazdaságfejlesztésben:
Az erdélyi magyar közösség politikai és gazdasági képviselőinek elsődleges küldetése a nemzeti kisebbségek, különösen a romániai magyar közösség identitásának megtartása és elmélyítése demokratikus eszközökkel. Az identitás megőrzésének egyik kiemelten fontos eszköze a közösségi autonómia, amely azonban nem valósulhat meg, illetve nem működhet szilárd gazdasági alapok nélkül. A Mikó Imre Terv egyik fontos alapvetése, hogy nemzetiségi politizálás nem képzelhető el erős gazdasági háttér hiányában. Gazdasági érdekeink megfogalmazása és képviselete, valamint a közös fellépés az önrendelkezés jogos igényéből fakad, de egyben idomul az Európai Unió alapelveihez és megegyezést, párbeszédet feltételez a többségi nemzettel is.
Az erdélyi magyarság az ország kulturális örökségének gyarapításán túl gazdasági lehetőséget is képvisel Románia számára. Az erdélyi magyarság az ország gazdasági fejlődésének is egyik potenciális motorja. Emellett Magyarország Kormánya is kiemelt figyelemmel kíséri a határon túli magyarság sorsát, elő kívánja segíteni az itt élők gazdasági helyzetének javítását, társadalmi összetartozását, kulturális értékeik és nemzeti identitásuk megőrzését, hagyományaik ápolását, az anyaországgal való kapcsolatuk erősödését.
A romániai és magyarországi kormányzat, valamint az erdélyi magyarság számos öszszecsengő törekvése együttes erőfeszítésekkel lehet sikeres, melyeknek a gazdaságfejlesztés az egyik kulcstényezője. Az szándékok háromoldalú összehangolására új megközelítések kellenek, a Mikó Imre Terv ezt képviseli.
Az erdélyi magyarság sajátos és előnyös gazdaságfejlesztési pozíciója:
Az erdélyi magyarság helyzete sajátos a gazdaságfejlesztés szempontjából. Erdély, azon belül, a Partium, Közép-Erdély és Székelyföld magyarságának gazdasági gyarapodása egyrészt nem választható el az ország és a többségi nemzet gyarapodásától, másrészt a romániai magyar kisebbség és az anyaország közötti, a két ország kölcsönös előnyére váló gazdasági kapcsolatok fejlesztésében a magyar kisebbség fontos összekötő, azaz valódi híd szerepet játszhat. Erdély, egy jól átgondolt gazdaságfejlesztési stratégia mentén végrehajtott fejlesztésekkel, gazdaságilag erős nemzetiségekkel és többségi nemzettel, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt a Kárpát-medencei makro régió és Románia dinamikus növekedési központjává, egyúttal Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé válhat. Románia csatlakozása az Európai Unióhoz új lehetőségeket nyitott meg a gazdaságfejlesztésben. Az erdélyi magyarság ugyanakkor a már meglevő lehetőségeit sem használja ki megfelelően, nem lép fel egységes közösségként a gazdaság területén, nem rendelkezik vízióval a közösség tagjainak jobblétéről.
A siker érdekében azonban ezekkel a lehetőségekkel Romániának és a magyar kisebbségnek is élnie kell. Ehhez pedig szükség van az átgondolt, összehangolt cselekvésre, amelynek kereteit egy a romániai magyarság sajátos szempontjait, lehetőségeit, érdekeit figyelembe vevő gazdaságfejlesztési stratégia alkothatja.
Az erdélyi magyarság lehet a gazdasági híd, mely összeköti a romániai és a magyarországi gazdasági életet. E különleges pozíció mind a saját, mind a román, mind az anyaországi gazdaság gyarapodását szolgálja.
Az erdélyi magyarság küldetése: felelősségben a közösségen belül és azon túl is:
Románia legnagyobb nemzeti kisebbségeként a magyar közösségnek, ha lehet a többségi nemzetnél is hatékonyabban kell sáfárkodni gazdasági erőforrásaival, lehetőségeivel, hiszen javaiból mindennapi megélhetésén túl identitásának megőrzésére is kell fordítania. Ez azonban nem jelent érdekellentétet a többségi nemzettel. A magyarság gazdasági gyarapodása egyrészt nem választható el az ország és a többségi nemzet gyarapodásától. A kisebbségek, köztük a magyarság gazdasági fejlődése ezen kívül azért is előnyös Románia és a többségi nemzetgazdaság fejlődése számára, mert az ország gazdaságát a nemzeti és kulturális sokszínűség sokrétűvé és rugalmassá, a világgazdaságban időről időre előforduló válságokkal szemben ellenállóbbá teszi.
A nemzetiségek békés együttélése és együttműködése érdekében is nagyon sokat tudna tenni egy gazdaságfejlesztési tervezés. Ez segíthet áthidalni még a nemzetiségek évszázados egymás mellett élése során jelentkező etnikai-nemzetiségi konfliktusokat is.
Erdély, a romániai magyarság szempontjából legfontosabb régió gazdaságilag erős nemzetiségekkel és többségi nemzettel, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt „Kelet Svájcává”, Románia gazdaságának dinamikus motorjává és Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnerévé válhat.
Konkrét vízió és cselekvés szükséges:
A sikeres gazdasági fejlődéshez átgondolt, összehangolt cselekvésre van szükség. Az erdélyi magyar közösségnek is tiszta és határozott célokkal kell rendelkeznie a jövőjével kapcsolatban. Meg kell fogalmaznia és képviselnie kell azokat a gazdaságpolitikai célokat, amelyek számára különösen fontosak és elősegítik a magyarlakta területek gazdasági és társadalmi megerősödését.
Szükséges, hogy az erdélyi magyarság olyan gazdaságilag megkerülhetetlen összetartó közösséggé és tényezővé váljon, amely bármilyen gazdasági és politikai helyzetben ki tudja fejezni érdekeit és ennek megteremtésében közösen fel tud lépni. A kisebbség sorsa összefonódik az ország sorsával, de azon belül meg kell fogalmazni az erdélyi magyarság gazdasági sajátosságain alapuló „Jövőképet”, összefoglalva azokat a lehetőségeket, kitörési pontokat, amelyek mentén az erdélyi magyar közösség által lakott térségek gazdasági megerősödése lehetséges.
Nem elég csak álmokat megfogalmazni. Első lépésben ki kell jelölni a fejlesztés mozgásterét, és konkrét céljait. Ezt követően pedig olyan beavatkozásokat kell meghatározni, amelyek a jelenlegi gazdasági környezetben elérhetőek és illeszkednek az Európai Unióban, valamint Romániában fellelhető forrásokhoz, és közös fellépést indukálnak az erdélyi magyar közösségben.
Meg kell fogalmazni a gazdaságfejlesztés lehetséges irányait, és emellett azokat az elérhető, közös munkával és felelősségvállalással megvalósítható lépéseket, amelyek megerősítik, hosszútávon fenntarthatóvá teszik az erdélyi magyar közösség létét Romániában, a Kárpát-medencében és az Európai Unión belül.
Rég vágyott üzenetek a tervezésbe foglalva:
A Mikó Imre Terv közösségteremtő erővel az egységes fellépés irányába szeretné az erdélyi magyar közösség gazdasági szereplőit elmozdítani és tovább akarja vinni azt a fejlődést, ami az elmúlt időszakban megindult. A Mikó Imre Terv nem politikai dokumentum, üzenetei az erdélyi gazdasági élet minden felelős szereplőjéhez szólnak. Arra szólít fel, hogy ki kell jelölni egy utat, amely elvezet a közös céljainkhoz, és egyben rámutat az erdélyi magyar közösség felelősségére saját sorsa iránt. Az erdélyi magyarságnak olyan gazdasági erőt kell gyűjtenie, amely tényezővé teszi a romániai gazdasági életben. Fontos, hogy ezt az erőt a jövőben ne csak az egyén, hanem a közösség érdekében is kamatoztassuk.
A Mikó Imre Terv egy felhívás a gazdasági összefogásra, annak felismerésére, hogy vannak megvalósítható közös érdekek, melyek a jelenlegi keretek jobb kihasználásával megerősítik társadalmunkat, célokat adnak minden réteg számára és fenntartható jövőképet az erdélyi magyarság számára.
I.3. A tervezés lehetséges alapelvei és tárgyköre
Javasolt tervezési alapelvek
Szolgálják a magyar nemzeti érdekeket és a magyarok szülőföldön való maradását.
Támogassák és szolgálják a nemzetek közötti békés egymás mellett élést.
Szolgálják a magyar gazdasági és társadalmi autonómiát, a magyar KKV szektor megerősödését, hálózatosodását és az erdélyi magyarok jólétben, boldogságban való gyarapodását.
Támaszkodjanak, és fenntartható módon használják ki a régió természeti erőforrásait és adottságait (kiemelten víz, termőföld, erdők, nyersanyagok, tájkép).
Illeszkedjék a Kárpát-medencei régió jövőképéhez, és szolgálják annak megvalósulását.
Legyen stratégiailag és területileg fókuszált, menedzselt, de több iparágat és területet is rugalmasan integráljon.
Növeljék a foglalkoztatottságot.
Legyen iránytű az önkormányzati stratégiai fejlesztések és napi gazdasági döntések számára.
Magas hozzáadott értéket követeljenek meg, kiemelten szolgálják a versenyképességet és növeljék a képzettséget, gyakorlati ismeretek és tudás szintjét.
Támogassák a nemzeti értékek megőrzését, és azok turisztikai és kulturális fejlesztési erőforrásként való hasznosítását.
Teremtsék meg és biztosítsák az erdélyi gazdaságfejlesztés stabil szervezeti, személyi és működési kereteit, feltételeit.
Célzottan ösztönözzék és támogassák Erdély elérhetőségét, a gazdasági és közjavakhoz, információkhoz való hozzáférést.
Szolgálják az erdélyi város-vidéki vonzáskörzetek hatékony együttműködését, integrált fejlesztését és kezeljék a vidéki lakosság megélhetési és társadalmi problémáit és növeljék a települések, térségek önfenntartó, öngondoskodó képességét.
A magyar gazdasági és társadalmi szereplők, szervezetek a fejlesztések révén:
Legyenek önszerveződésre képesek és sajátos erőforrásaikat feltárva ki tudják alakítani saját jövőképüket, képesek legyen tervezni közösségi cselekvéseiket;
Legyenek és vállalják a hídszerepet;
Ne elszenvedői, hanem aktív cselekvő partnerei legyenek a politikai, gazdasági, társadalmi folyamatoknak, tevékenységeiket igazítani tudják a változó külső gazdasági, társadalmi vagy környezeti feltételekhez, képesek legyenek folyamatosan megújítani önmagukat;
Tagjai legyenek egymás iránt szolidárisak, együttműködőek és toleránsak, harmonikus kapcsolatokra és együttműködésre törekedjenek a befogadó és az anyaország társadalmaival, kisebbségeivel.
A tervezés lehetséges tárgyköre:
Az előzőekben javasolt tervezési alapelvek kijelölik a Mikó Imre Terv tárgykörét is.
A Mikó Imre Terv önmagában nem vállalhatja fel, hogy Erdély és a romániai magyarlakta térségek fejlődését minden téren biztosítsa. Erre sem keretei, sem forrásai nem alkalmasak. Azonban ahhoz, hogy más területeken is eredményes lehessen a kibontakozás, szilárd és fejlődőképes gazdasági alapokat kell teremteni, ez a jelenlegi dokumentum fő célkitűzése.
A terv feladata tehát azoknak a gazdasági alapoknak a lerakása, amelyekre biztosan és fenntarthatóan épülhet a romániai magyarság jövője. Ennek érdekében a terv a gazdaságfejlesztés azon területeivel foglalkozik, amelyeknek nemzetkaraktere van, és amelyek az erdélyi magyarság megmaradása és gyarapodása szempontjából fontosak, megkerülhetetlenek.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem maradhatnak el a társadalom megújítását, a magyarság képességeit, készségeit gyarapító és szellemi örökségének megőrzését szolgáló fejlesztések sem.
A romániai magyarság esetében kiemelten fontos, hogy a fejlődés a gazdasági mellett társadalmi, környezeti és kulturális szempontból is egyaránt fenntartható legyen.
A terv időhorizontja a 2020-as év. Ez egyrészt elegendő idő a valóban stratégiai célok megfogalmazására, másrészt elég rövid ahhoz, hogy eredményei értékelhetők, mérhetők legyenek, a stratégia célkitűzései pedig ne lépjék túl a realitás kereteit. A 2020-as időhorizont ezen kívül egybeesik az Európai Unió stratégiai tervezési időhorizontjával is.
A terv földrajzi tárgya Erdély. (A moldvai csángó magyar településterületek miatt kitekintéssel a Kárpátokon túlra is.) A tervben szorgalmazott gazdasági kapcsolatok azonban túlnyúlnak Erdély határain román, magyar és európai szereplők irányába.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu