Ardealul nostru. Textele altora : Discursul lui Horthy Miklos, 1931

A Kormányzó Úr Õ Fõméltóságának beszéde,
mellyel az 1931. évi július hó 18-ára egybehívott 1931-1936-iki országgyûlést 1931. évi július hó 21-én az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen megnyitotta.

 

A nemzet õsi erényeibe vetett bizalommal és hazafias örömmel üdvözlöm az országgyûlés tagjait !
Egészen kivételes nemzeti erények: férfias erõ és szívós kitartás, a köz szempontjainak az egyéni szempontok fölé emelése, páratlan áldozatkészség, politikai bölcsesség, tették képessé a magyarságot arra, ami a honfoglalás elõtt egyetlen egy népnek sem sikerült : hogy a Duna völgyében szilárd alapokon nyugvó államot alkosson. és ezt az elmúlt évszázadok szörnyû vérzivatarai között fenntartsa. Csorbítatlan életerejének tanúbizonysága, hogy akkor, amikor a világháború okozta nagy veszteségek és a példátlan megcsonkíttatás következtében csak romhalmaz maradt a dicsõséges régi magyar államból : nem csüggedt el, kemény akarással fogott hozzá a romok eltakarításához és a nemzeti és állami élet alapjainak újjáépítéséhez.
A magyarság egy évezreden át hõsiesen küzdött létéért. Nemcsak a maga létét biztosította a Duna völgyében, hanem egyúttal mindenkor jelentõs tényezõje volt annak, hogy a haladás, a civilizáció, a nemzetek közti békés együttélés feltételei minél szélesebb és tartósabb alapot nyerjenek.
Az elmúlt évtizedben vívott nehéz küzdelmek is e kettõs célért folytak : megtartani és továbbfejleszteni a magyar nemzet testét, a magyar államot és egyúttal zászlóvivõjeként szerepelni a civilizált nemzetek békés együttmûködését célzó nagy emberi gondolatnak.
Az új országgyûlés küszöbén elsõ szavunk a hála és elismerés a nemzet nagy áldozatkészségéért, amellyel az egész mûvelt világ rokonszenvét kiérdemelve e kettõs cél eléréséért küzdött és küzd.
A megkezdett úton tovább kell haladnunk. Minden honfitársunk lelkét-szívét nagy nemzeti eszményeink megvalósításába vetett törhetetlen hitnek kell eltöltenie. Ez pedig mindenekfelett kötelességünkké teszi a Haza érdekében nemzeti egységünk fenntartását.. Ezért bármily elvi alapon álljanak politikai pártok és egyesek, a nemzeti egység érdekében háttérbe szorítva minden melléktekintetet, össze kell fognia a Haza minden polgárának és minden politikai pártnak, mert csak a nemzet egyetemes összefogása, a nemzeti egység fogja sikerre vinni nemzeti ideáljaink megvalósítását. A nemzeti egységnek fenntartása létérdeke az országnak, de ettõl várhatják sorsuk javulását a nagy világban határainkon kívül élõ magyar testvéreink is, akikre soha el nem múló szeretettel és meleg ragaszkodással mindig gondolunk.
Az egész világra kiterjedõ mai súlyos gazdasági helyzet súlyos válságba sodorta egész gazdasági életünket is. Nagy nehézségekkel kell küzdenünk. Bármiként alakuljon is a jövõ, csüggednünk nem szabad s nincs is reá okunk, mert törhetetlenül hiszem, hogy a nehézségeket a nemzet le fogja gyõzni és gazdasági függetlenségét, ha áldozatok árán is megõrizve, megmenti egy jobb idõ számára erkölcsi és anyagi javait.
A nagy gazdasági válság e nyomasztó napjaiban örömmel üdvözöljük az Északamerikai Egyesült Államok elnökének õszinte jóakarattal sugallt bátor kezdeményezését, amellyel a népek együttérzésének határozott javaslat útján, adott kifejezést. Bizton reméljük, hogy ennek következtében a világgazdaság fellélegzik, az aggodalmak eloszlanak s helyreáll a kölcsönös bizalom. Reméljük, hogy a kezdeményezés oly légkört fog teremteni, amely lehetõvé teszi idõvel az ország részére megfelelõ összegû hosszú lejáratú államkölcsön külföldön való felvételét és közgazdasági életünk hitelszükségleteinek jobb kielégítését is. Ez az államkölcsön produktív beruházásokra felhasználva gazdasági életünk talpra állítását, új munkaalkalmak teremtését és a munkanélküliség lényeges enyhítését eredményezné.
Annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyben az államháztartás és a gazdasági élet van, a gazdasági helyzet alakulása elkerülhetetlenül kihat az államháztartásra is. A változott viszonyokhoz tehát államháztartásunk is alkalmazkodjék, mert annak egyensúlyát még áldozatok árán is feltétlenül biztosítanunk kell. A legnagyobb takarékosságra és a kiadások apasztására ennélfogva továbbra is szükség van, aminek mindenesetre hatékony eszköze marad az, ha a megkezdett úton haladva, közigazgatásunkat egyszerûbbé és gyorsabbá tesszük.
Szükséges azonban egyúttal, hogy mindenki eleget tegyen az állammal szemben fennálló kötelességeinek. Bízunk abban, hogy nemzetünket; amely a legutóbbi pénzügyi rendezés során már bizonyságát adta elpusztíthatatlan életerejének , ezután is áthatja. az a tudat, hogy az egyes sorsa az államétól nem választható el.
Elsõsorban mezõgazdasággal foglalkozó nemzet vagyunk. A kormány minden igyekezete tehát oda irányul, hogy egyrészt mezõgazdasági feleslegeinknek piacot biztosítson, másrészt, a termelõk számára jobb árakat érjen el. E célok megvalósítása érdekében új kereskedelmi szerzõdések kötésére törekszik. Az Olaszországgal, Ausztriával és Németországgal létrejött megállapodásokon kívül folyamatban vannak a tárgyalások több más állammal is és a szerzõdések létrejöttétõl jogosan várjuk, hogy mezõgazdaságunk válságos helyzetén könnyíteni tudjunk.
Mezõgazdasági termelésünk fejlesztésének belsõ munkatervét a világgazdasági válság leküzdésének nemzetközi vonatkozásai fogják irányítani.
Úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés terén a minõségi termelés megszervezése a legégetõbb feladat. Szélsõséges klimatikus viszonyaink az öntözés ügyének célirányos és fokozatos felkarolásával vizeink hasznosítását, továbbá az erdõsítésnek és fásításnak tervszerû továbbfejlesztését igen fontos feladatunkká teszik. Ugyancsak fontos feladat a bortermelés válságának enyhítése. E tekintetben szükséges, hogy az állam a termelés átszervezését megfelelõen támogassa.
A mezõgazdasági munkások szociális viszonyainak javítása a kormánynak különleges gondoskodása tárgyát képezi. Ez irányban a munkanélküliségnek leküzdése végett munkaalkalmak teremtésére, a terméketlen területek termõvé tételére, a helyes irányú nemzeti birtokpolitika lehetõségeinek célszerû kihasználására és szociális intézményeinknek a viszonyok által megszabott lehetõségek határán belül való továbbfejlesztésére törekszik.
A gazdasági világválság súlyosan érinti iparunkat is, amelynek fejlõdése fontos nemzeti érdek. Minthogy ipari termelésünk legnagyobb része a belsõ fogyasztásban talál elhelyezést, kétségtelen, hogy a mezõgazdasági népesség vásárlóerejének fokozása válik iparunk kedvezõbb alakulásának leghatalmasabb tényezõjévé. Az ipar helyzetének javítása érdekében az elmúlt országgyûlés létrehozta az iparfejlesztési törvényt, ami lehetõvé teszi, hogy meglévõ iparunkat még a fennálló vámvédelem egyes pontjainak enyhítése mellett is fenntartsuk, sõt annak fejlesztését is elõmozdítsuk. Nemzetpolitikai és szociális szempontból különös súlyt helyezünk kisiparunk megfelelõ támogatására és felkarolására.
Beruházásokat tervez a kormány az államvasutaknál, folytatja az útépítést, elõmozdítja a gazdasági vasutak és az új hidak létesítését. Ezek az intézkedések a munkanélküliség enyhítését szolgálják és egyúttal fokozzák az ország gazdasági erejét.
Mindezek az intézkedések azonban javítani fogják a kereskedelem mostani nehéz helyzetét is, amelynek orvoslása az ország gazdasági talpra állításának s megerõsödésének fontos tényezõje.
Az elõzõ országgyûlés a gyakorlatban jól bevált törvényalkotásokkal gondoskodott arról, hogy a közigazgatás lépést tartson a kor követelményeivel. Meg alkotta a vidéki törvényhatóságok és a székesfõváros szervezeti reformját. Ezt a munkát tovább folytatva, következik a megyei városok és a községek reformja. A jó és gyors igazgatás biztosítása végett célszerû, gyakorlatias közigazgatási eljárási szabályok szükségesek. További fejlesztésre vár a közigazgatási bíráskodás rendszere is és mindenekelõtt rendezni kell a vármegyék, városok és községek háztartásának kérdését.
A törvényhatósági választójog reformjánál szerzett tapasztalatok figyelembe vételével a megkezdett ösvényen haladva, de mindig a nemzeti követelményekkel összhangban az országgyûlési választójogi törvény reformját a kormány alkalmas idõben a törvényhozás elé kívánja terjeszteni.
Közmûvelõdési politikánk kettõs alapgondolata: egyfelõl a nemzeti eszmények erõteljes ápolása, másfelõl a közoktatás minden fokán és minden fajta iskolában a gyakorlati irány fokozott hangsúlyozása. A nemzeti érzés ereje nemzeti fennmaradásunknak legfõbb záloga. A gyakorlatias irány kidomborítását pedig a példátlan megélhetési válságon kívül, amellyel társadalmunk küszködik, a technika és a természettudományok erõteljes elõretörése követeli.
Nagy örömmel állapítom meg, hogy az országnak nem magyar anyanyelvû fiai - akik nemcsak jogilag, de ténylegesen is minden vonatkozásban teljesen egyenlõ polgárai a magyar államnak s akik a kisebbségi jogok háborítatlan élvezetében vannak - hagyományos hûséggel csüggnek a magyar hazán.
A kormány különös gondot fordít a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtása mellett az anyanyelven történõ oktatás fejlesztésére.
Az igazságügyi vonatkozású törvényalkotások során olyan korszakos feladat vár az országgyûlésre, amely csak ritkán, több százados idõközökben jut egy nemzet törvényhozásának. Bizonyára a feladat nagyszerûségének teljes megértésével és lelkes odaadással foglalkozik majd az országgyûlés Magyarország Magánjogi Törvénykönyvével, amelynek megalkotása elé nagy várakozással tekint az egész nemzet.
A nagy mûvel párhuzamosan kerül tárgyalásra a részvénytársasági jog, a szövetkezeti jog, a végrehajtási és a csõdeljárás reformja. Ezeket a gazdasági élet tapasztalatai és a hazai, tõkeképzõdés elõmozdításának szempontjai sürgetik.
A törvénykezés egyszerûsítésének mûve még kiegészítésre szorul a békebíróság létesítése és a munkásbiztosítási bíráskodás reformja révén.
A bûnügyi rendõrség megszervezése jelentõs haladás lesz a büntetõ igazság szolgáltatás terén.
A hitbizományi intézmény korszerû és pénzügyileg is megalapozott reformjával kell a már eddig végrehajtott földbirtokpolitikai intézkedéseket alkalmas idõben kiegészíteni, hogy a természetes népszaporodás következtében növekvõ földmívelõ lakosságunk munkakészsége a jövõben is megfelelõen érvényesülhessen.
A széles néprétegek szociális és anyagi ügyeire, nemkülönben népegészségügyünk hathatós felkarolására a kormány különös gondot fordít. Lépésrõl-lépésre nagyobb mértékben fogunk segíteni a háború áldozatain. Megküzdünk a gazdasági élet nehézségeinek szociális következményeivel és mindent elkövetünk a nyomor enyhítésére.
Külügyi érdekeink megóvásában támaszkodunk a kipróbált barátainkra és azon szerzõdésekre, amelyek Magyarországnak megfelelõ pozíciót biztosítottak a közelmúltban és amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a jövõben a népek családjában érvényesíthetjük jogos igényeinket.
A jelenlegi világgazdasági krízisbõl csak a nemzetek békés együttmûködése vezetheti ki az emberiséget. Minden tõlünk telhetõt megteszünk, hogy ezt elõ mozdítsuk. A vélünk baráti viszonyban lévõ államokkal továbbra is szorosan együttmûködve az összes többi államokkal fennálló jóviszonyt ápolni óhajtjuk gazdasági téren is. A tárgyalás alatt lévõ számos kérdés közt a német vonatkozásúakat - a német-magyar kereskedelmi szerzõdés aláírásával - sikeres befejezéshez juttattuk.
Szomszédainkkal a békeszerzõdésbõl eredõ számos kérdést sikerrel rendeztük, jelenleg pedig a velük eddig fennállott gazdasági viszonyainkat fektetjük új alapra. Az osztrák-magyar kereskedelmi szerzõdés máris életbe lépett. A gazdasági viszonyok rendezése remélhetõleg elõmozdítja a szomszédi viszony további javulását is, amennyiben irányunkban azzal a megértéssel viseltetnek, amelyet a magunk részérõl készek vagyunk tanúsítani.
A nemzetek általunk is annyira óhajtott békés együttmûködésének azonban lélektani elõfeltételei vannak. A népek nyugalma, illetõleg ezek békés együtt mûködése megkívánja, hogy a fegyverkezések terén ma mutatkozó különbségek megszûnjenek. Magyarország reménnyel tekint a jövõ évi leszerelési konferencia elé, amelyen a népek igazságérzete kell, hogy gyõzelemre juttassa az egyenjogúságnak a nemzetek összességét egyedül megnyugtató magasztos elvét. A békés fejlõdésnek másik elõfeltétele a kisebbségi kérdésnek helyes és igazságos meg oldása. Az e tekintetben történt kezdeményezéseket a kormány ezután is éber figyelemmel fogja kísérni s a maga részérõl messzemenõen támogatni kíván minden olyan törekvést, amely alkalmas arra, hogy a kisebbségek nemzeti, kulturális és gazdasági erõállományának fennmaradását és szabad fejlõdését biztosítsa.
Nehéz és fontos feladatok megoldása vár az új országgyûlésre.
A magyar nép önfeláldozó hazaszeretete átsegítette nemzetünket egy ezredév harcokban és küzdelmekben oly gazdag évszázadain. Istenbe vetett hitünk és nemzetünk jövõje iránt érzett törhetetlen bizalmunk, élni akarásunk megadja nekünk az erõt ahhoz, hogy az országra és az egyes polgárokra ma oly súlyosan nehezedõ gondok közepette is tovább küzdjünk és dolgozzunk egy jobb jövõért. E sok kálváriát megjárt nemzet bízik sorsának javulásában és megõrizve erkölcsi integritását, a nemzeti egységben összeforrva, ki fogja vívni a maga igazát. Isten áldását kérve mûködésükre, az országgyûlést megnyitottnak nyilvánítom.
(Az 1931. évi július hó 18-ra összehívott országgyûlés felsõházának irományai I., Bp. 1932 1-4.)

Un comentariu:

Vlad Cubreacov spunea...

BOSKOR/BOZGOR – UN VECHI NUME ETNIC ADUS DE PE VOLGA
http://cubreacov.wordpress.com/2013/03/22/boskorbozgor-un-vechi-nume-etnic-adus-de-pe-volga-i/
http://cubreacov.wordpress.com/2013/03/24/boskorbozgor-este-un-vechi-nume-etnic-adus-de-pe-volga-ii/
http://cubreacov.wordpress.com/2013/03/26/boskorbozgor-este-un-vechi-nume-etnic-adus-de-pe-volga-iii/