Semmi hátrányuk nem származna a románoknak abból, ha Székelyföld autonómiát kapna – hangsúlyozta Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a Digi24 román televíziónak adott interjújában, amelynek átiratát hétfőn tette közzé a Hotnews hírportál.
A magyar diplomata ugyanakkor abszurdnak nevezte azt a felvetést, hogy az autonómia Erdély Magyarországhoz visszacsatolását készítené elő.
„Ez demográfiai és politikai szempontból is képtelenség. Ami pedig Székelyföldet illeti, ez a térség Románia közepén fekszik: aki elszakadási törekvéseket emleget, az vagy félrebeszél, vagy olyan politikai célból teszi, amihez a magyaroknak semmi közük" – mondta a nagykövet. Hozzátette: Magyarország szövetségese és barátja Romániának, és nincs semmilyen területi követelése Romániával szemben – a revizionista „idők" végleg elmúltak.
A magyar diplomata ugyanakkor abszurdnak nevezte azt a felvetést, hogy az autonómia Erdély Magyarországhoz visszacsatolását készítené elő.
„Ez demográfiai és politikai szempontból is képtelenség. Ami pedig Székelyföldet illeti, ez a térség Románia közepén fekszik: aki elszakadási törekvéseket emleget, az vagy félrebeszél, vagy olyan politikai célból teszi, amihez a magyaroknak semmi közük" – mondta a nagykövet. Hozzátette: Magyarország szövetségese és barátja Romániának, és nincs semmilyen területi követelése Romániával szemben – a revizionista „idők" végleg elmúltak.
Füzes Oszkár rámutatott, számos európai országban létezik etnikai alapon szervezett autonómia, ezért megmagyarázhatatlan számára, hogy ezt Romániában miért nem lehet megvalósítani.
„Az autonómia normális és logikus megoldás a romániai magyarok számára és ez egész Romániának hasznára válna. Mert ha az ország békésebb, demokratikusabb és a romániai magyarok biztonságban érzik magukat ebben az országban, akkor hasznára lenne és hasznára lesz magának, Romániának is" – érvelt a nagykövet.
Füzes Oszkárt az 1956-os magyar forradalom évfordulója kapcsán szólaltatta meg a román hírcsatorna.
„1956 mai jelentősége éppen az a szolidaritás, amellyel az egész világ és a románok is viszonyultak a magyar szabadságharchoz. Nagyra becsüljük azokat, akik a forradalommal való rokonszenvüket itt, Romániában is kifejezték, hiszen tudjuk, mekkora kockázatot vállaltak ezzel. A szabadság és a szabadságért folytatott közdelem közös érték, amely összeköt" – mondta a román Digi24 televízió műsorában Füzes Oszkár magyar nagykövet.
MTI
Comentariu Dan Culcer :
Așa o fi, cum zice Excelența Sa, că prea o zice cu foc. De ce ți-e frică, nu scapi, aș spune pentru români. Bătălia surdă pe Internet și pe toate canalele de propagandă continuă. Scopul final al propagandei și politicii maghiare naționale a fost și este reconstituirea Ungariei Mari. Pot da citate din miile de mesaje publice care afirmă asta din 1919 încoace. Proba indirectă pentru mine este că nici unul din liderii de după 1990 nu cutează să atace analitic și public această problemă. Toți neagă că ar exista o astfel de intenție. O unanimitate cețoasă. Doar guvernele ungare controlate de străini au atacat și criticat această tendință. Dar acestea au fost susținute din afară. Nici măcar comuniștii evreului Bela Kun nu au cutezat să renunțe la acest proiect chiar dacă apoi ar fi cerut integrarea în Marea Uniune sovietică. Că se va realiza sau nu, asta este o altă istorie.
Dar, dincolo de absurditatea geopolitică a unei situații de enclavă, cu steag și cu războinici în veșnică pregătire, care are un sens etnic vizibil dar și unul economic vizibil și invizibil, rămâne speranța care îi adună și identifică. Să fie refăcută Ungaria Mare.
Au uitat mai tinerii ce a însemnat anul 1940 pentru românii ardeleni? Au uitat tinerii ce consecințe a avut instalarea funcționarilor de la Budapesta? Ca și în Basarabia, a celor de la București.
Este prostească ignorarea de către politicienii români a naturii profunde a dorinței de autonomie și de supraviețuire comunitară a populației cu o identitate fluctuantă, din Scaunele foste secuiești. Secui dar și maghiari, cetățeni ai României dar și cetățeni ai Ungariei, In numele căreia dintre aceste identități se adună mii de oameni la marile pelerinaje cu steaguri și cântece iredentiste?
Ceea ce mă dezolează și surprinde este lipsa de analiză (secuiască sau românească) a consecințelor economice deja instalate a acestor năzuințe identitare care au fost și sunt pretexte pentru reinstalarea sau crearea unei noi burghezii locale mari cu comportamente de sorginte nobiliară și nicidecum populară în aceste ținuturi.
P. S. Sabina Fati de la România Liberă este o tipică agentă de influență. Activitatea ei publicistică de după 1990 o probează cu asupra de măsură.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu