A magyarországi és erdélyi románok helyzete 90 évvel ezelőtt

Romániai Magyar Szó, 1998

Iată un articol, apărut într-un cotidian bucureştean care nu mai există. În arhiva lui găsim însă o sumedenie de articole deosebit de interesante privind istoricul relaţiilor româno-maghiare. Iată prezentarea unui studiu apărut în anul 1908 la Budapesta (Editura Uránia) despre situaţia instituţiilor şi mişcărilor religioase, şcolare, culturale şi economice ale românilor din Ungaria şi Ardeal, care conţine în primul rând statistici sintetice referitoare la tema abordată. Să le privim însă cu rezervele de rigoare. (Cs. G.)


A Bethlen Könyvtárban való búvárkodások során alábbi címet viselő könyv ragadta meg figyelmemet: A MAGYARORSZÁGI ROMÁNOK EGYHÁZI, ISKOLAI, KÖZMŰVELŐDÉSI, KÖZGAZDASÁGI INTÉZMÉNYEINEK ÉS MOZGALMAINAK ISMERTETÉSE. Írta: VÉRITÁS. Kiadja az Uránia Könyvnyomda, Budapest, VII., Rottenbiller utca 19. 1908. A szerző kilétét a Gyulás Pál által 1956-ban Budapesten kiadott Magyar írói álnév lexikon alapján sem sikerült azonosítanom. Ettől eltekintve a szerző rendkívül értékes statisztikát sorakoztat föl a magyarországi s egyben az erdélyi románok helyzetéről századunk első évtizedében.

Az 500 oldalas ismertető konkrét számadatokban, névjegyzékekben, felsorolásokban vonultatja föl a románság egyházi, tanügyi, közművelődési, közgazdasági állapotát. Rendkívüli terjedelme miatt csupán összesítő adatokkal szolgálhatok. A helyszíni érdeklődő a legapróbb részletekbe menő adatokkal gazdagíthatja fantáziáját.

Megtudjuk mindenekelőtt azt, hogy az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon és Erdélyben 2 799 479 egyén vallotta magát román nemzetiségűnek. Az 1880-as népszámlálás óta a románok 210 413 lélekkel szaporodtak, ami 8,12%-nak felel meg, mellyel szemben a magyarok 8,8%-kal, a németek 7,3%-kal, a tótok 6,4%-kal szaporodtak. Vallás tekintetében a románok a görög katolikus és görögkeleti (ortodox) egyházhoz tartoznak. A görög katolikus egyház 1853-tól kezdve Balázsfalva székhellyel négy érseki provinciát alkotott, mely a balázsfalvi, a lugosi, a nagyváradi és a szamosújvári egyházmegyékből állott, s melyekhez az 1900-as népszámlálás alapján 1 094 661 lélek tartozott, akik 1525 anyaegyházban és 1830 fiókegyházban imdádkoztak, s kik fölött 1831 lelkész teljesített szolgálatot. A görögkeleti (ortodox) egyház a nagyszebeni, az aradi és a karánsebesi egyházmegyékből álló, s az 1868. évi IX. törvénycikk által biztosított autonóm érseki provinciát alkotott Nagyszeben székhellyel. Ez utóbbi egyház 1 704 818 lelket foglalt magába, akik 1838 anyaegyházban és 733 fiókegyházban éltek, s kiknek 2059 lelkész tartott szolgálatot. A két egyház század eleji összvagyona mintegy 70 millió koronát tett ki.