10. 1941
Site-ul citat reproduce sistematic, incepând din anul 1900 o bogată selecţie din presa ungară a vremii, referitoare la aspectele vieţii politice, economice, culturale şi ştiinţifice din spaţiul Bazinului Carpatic şi Europa Centrală. Vom cita în limita posibilităţilor cele mai interesante şi relevante luări de poziţii. (Cs. G.)
Több évi munka eredménye ez a könyv: a Magyarságtudomány négy évvel ezelőtt megjelent cikkétől sűrűsoros kötetig terebélyesedett, gazdagodott és mélyült Joó Tibor mondanivalója. A sokéves kutatómunka eredményeit először A magyar nemzeteszme című kötetében tette közzé: az a könyv a keveseknek szólt, de értékes hozzászólásokat és termékeny vitát támasztott. Új műve a tömegeket, az olvasók szélesebb körét hivatott megismertetni az igazi magyar nacionalizmussal, azzal a nacionalizmussal, melyre a szerző szerint még nagy szerep vár Európa és az egész világ újrarendezésében.
De vajjon a kevesek és jobbak türelme meg tud-e birkózni a tömegek türelmetlenségével? Lehet-e életformáló erő az elfelejtett s csak tudományosan feltámasztott igazi magyar nacionalizmusból? Visszatérhet-e egy európai nép a nomádok nemzetfogalmához? S ha talán ideig-óráig hívek tudunk is maradni ősi nomád és szentistváni nemzeteszménkhez, nem fog-e fölemészteni a harc az idegen nacionalizmusokkal? Joó Tibor könyve egy egyre tartó hanyatlás története. A nomád magyarság beleilleszkedik a letelepült keresztyén népek sorába: ekkor még össze tudta egyeztetni nomád nemzetfogalmát a középkor univerzalizmusával.
A közös kultúra egybekapcsolt kabart, kúnt, szlávot és magyart: a királyi család feje fölött egyenlő fénnyel ragyogott a pogány karizma és a keresztény dicsfény. Az Árpádok utódai alatt azonban megindul a hanyatlás: a magyar királyság fénykora is Árpádok országlására esik. Az idegen nacionalizmusok jelentkeznek először, míg végre a magyar védekezésre szorul, Mátyás már kénytelen a nemzeti imperializmus reakciójának útjára térni.
Mátyás halála után évszázadokra kénytelen a magyar nacionalizmus védekezni egyrészt kelet, másrészt nyugat támadó nacionalizmusaival szemben s már Mátyás korában kialakulnak újkori nacionalizmusunk alapformái. A hivatástudat, a hivatásvállalás tartja még össze a soknyelvű, sokerkölcsű országot, Zrinyi vitézei még jó horvátok s egyben jó magyarok akarnak lenni: harcolnak törökkel s némettel, de az általános idegengyűlölet idegen marad a magyartól. Majd a szabadságharcok után, a békességért feladva az ellenállást, a kúriák és kolostorok csöndjében őrzi a hagyományokat.
De arra már nem képes a nemzet, hogy az új jövevényeket is megtanítsa ősi nacionalizmusára: idegenek maradnak. Mikor azután a XVIII. század végén az ősi nyelv kerül veszélybe, a nyugati új eszmék hatására nyelve védelmére kovácsolódik össze a nemzet. De az idegen eszme robbant és rombol. A nyelv védelmére a haza népei külön-külön nemzetekké tömörülnek s a magyar szembetalálja magát ellenséges nacionalizmusokkal, melyek szét akarják feszíteni a határokat.
Kevesen vannak, akik megértik, hogy minden népnek épp úgy joga van nyelve ápolására, mint nekünk magunknak, s még kevesebben vannak azok, akikben még él az ősi rendi nacionalizmus emléke. A korszellemmel azonban hiába szállnának szembe. Az ősi nacionalizmus lassan feledésbe is merül: Joó Tibornak tudományos munkával kell feltárnia: éppen abban az időben, mikor egy újabb s veszélyesebb idegen eszme, a faji imperializmus bontogatja a nemzet falait.
Joó Tibor megmutatta őseink nemzeteszméjét, de bemutatta azt is, hogy pusztult ez az Európában idegen eszme, hogy alkalmazkodott, hogy módosult a Nyugat nacionalizmusának hatása alatt. A kérdés most csak az, hogy van-e visszatérés az ősi, tiszta, árpádi alapokra, vagy pedig áldozatul esünk újra a most már faji alapokon is nyugvó imperialista nacionalizmusnak? (...)
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu