Scrisoare de mai jos, difuzată se pare în Parlamentul României, este considerată de unii din lectorii blogului lui Csiszér Lorant, de unde o extrag ca document pentru dezbaterea noastră, ca fiind fie o provocare, fie opinia unor trădători, provocatori, sau pur și simplu un fals produs de niște români necunoscuți dar șmecheri.
Deci, dorința asumată de autorii scrisorii, nu anonimi curajoşi ci persoane care își asumă opinia, semnând, de a permite unor copii de secui învățarea limbii române, la nivel acceptabil și pragmatic, devine, în ochii unor maghiari sau secui din România un delict de les-națiune.
S-a ajuns la o fază de respingere a naturii statului în care trăiesc acești cetățeni, stat cu o certă majoritate românească, a vecinătăților interioare, care pare că poate duce, ineluctabil, la cei care gândesc astfel, la decizii radicale : spre schimbarea naturii statului prin presiunea politică sau prin forță, spre izolare/ghettoizare sau spre emigrare.
Din punctul meu de vedere, nici una din soluții nu este nici dezirabilă, nici posibilă.
Prima ipoteză implică o opinie excesiv de optimistă despre posibilitățile politice sau organizatorice ale unei minorități, relativ izolate, autocentrată, exasperată prin repetiția obsesivă, propagandistică, a pericolului dispariției prin absorbție. Propensiunea spre soluția de forță se vede, fiindcă apar fenomene de militarizare (grupusculare) susținute din exterior și reinventate sau adoptate în interior (Székely Gárda).
Discursul ideologic dominant și difuz este al tragediei trianonice, eveniment istoric prezentat, de aproape un secol, maghiarilor ca reversibil: în acest cadru poporul maghiar își plânge soarta și își ipostaziază întoarcerea la vechea glorie imaginară, a magnaților și nu a locuitorilor pustei, asupra cărora această glorie nu cred că s-a aplecat protector vreodată. Privirea spre trecut este mereu invocată, așa cum înfrîngerea de la Mohacs a prilejuit un imens doliu național chiar și sub regimul kadarist, care nu avea aparent nici o legătură cu armatele de la 1526.
Pe de altă parte, mitizarea excesivă și agitarea argumentelor despre gloria străbună, despre rolul civilizator al maghiarilor etc., seamănă în toate cu discursurile mai vechi sau mai noi, dezvoltate la diferite popoare europene, în momente de criză identitară, inclusiv la români.
În loc ca noi să ne revoltăm în gol, prin negarea îndreptățirii adversarilor, ar fi interesant să comparăm aceste discursuri «protocroniste» care au recuprins Europa și să vedem dacă nu cumva, cum cred eu, ele sunt necesare pentru a permite rezistența împotriva globalizării și uniformizării.
Tenta negativă a acestor încercări de aplecare spre surse și de valorizare a diferenței, este natura lor provocatoare, proclamarea unei superiorități ipotetice și modul intrinsec conflictual în care ele sunt dezvoltate.
Mai trebuie subliniat nivelul intelectual penibil al multora dintre difuzori, nu neapărat și al producătorilor unor astfel de discursuri ideologice, care le anulează posibilul efect de deșteptare. Ele ne opun prostește, în loc să ne unească împotriva dușmanului comun. Acest tip de naționalism primitiv și izolaționist mi se pare forma cea mai profundă de prostie fudulă. «Prostul nu e prost destul, dacă nu e și fudul.» Sunt convins că un asemenea proverb există și la Secui. Doar că e mai ușor de văzut paiul din ochiul altuia decât bârna din ochiul nostru.
Celalte ipoteze, izolarea și emigrarea, nu sunt decît proiecții paranoice, de inși inadaptați sau care refuză să se adapteze la «modernitatea târzie» (Cl. Karnouuh). Cei care le pot dezvolta ca forme de protest știu sau ar trebui să știe că nu sunt aplicabile într-o lume în care izolarea nu mai este posibilă, comunicarea extrafluidă devine chiar o formă de manifestare a crizei identitare, prin tribalizarea transetnică. Și unde emigrarea spre teritorii doar aparent cunoscute, cum este Ungaria pentru Secui, de pildă, ar produce așa cum a produs deja inadaptare și fenomene concurențiale interne, imprevizibile
Dan Culcer.
2010. november 4., csütörtök
Magyarellenes magyarok? {Maghiari antimaghiari?]
http://csiszerlorant.blogspot.com/2010/11/magyarellenes-magyarok.html
Nemrégiben a következő levél jutott el több román parlamenti képviselő kezébe:
“Domnilor parlamentari!
O sa va mire faptul, dar suntem un grup de cetateni, de parinti de nationalitate maghiara din judetul Harghita care ne dam seama de importanta cunoasterii limbii romane (deoarece acestea asigura o reusita in viata din Romania), motiv pentru care ne-am mirat foarte tare atunci cand am citit proiectul legii invatamantului si am observat ca udmr-istii au reusit sa va convinga sa introduceti studiul geografiei si istoriei in limba maghiara.Avem doua obiectii: in primul rand, noi ne-am dat copii la clasele prescolare in limba romana, pentru ca la aceasta varsta invata imediat si foarte usor, motiv pentru care ne-am fi asteptat ca aceasta masura, sa fie incurajata si nu restransa, cum faceti dumneavoastra in proiectul legii, iar in al doilea rand aceasta masura, de studiere a geografiei si istoriei doar in limba maghiara, introdusa la insistentele UDMR (o formatiune care nu ne mai reprezinta de mult interesele), nu face decat sa rupa si ultimele legaturi ale copiilor nostri, adica ale elevilor maghiari cu limba romana, pe care acum chiar nu o vor mai auzi si nu o vor mai vorbi deloc (decat la orele de limba romana, care aproape peste tot se face in scoli in limba maghiara si unde oricum li se pun note doar pentru a li se incheia situatia).
Va intrebam:chiar daca se doreste ca populatia maghiara sa nu mai cunoasca deloc limba romana sau poate astfel doriti sa ne determinati sa plecam acolo unde ne putem intelege cu oamenii, in Ungaria?
Noi credem si speram ca puteti indrepta inca marele rau pe care aceasta lege o poate provoca maghiarilor si nu numai lor.Nu putem sa credem ca sunteti de acord cu izolarea noastra de Romania, pentru ca noi, cei din secuime chiar nu dorim sa ne rupem de aceasta tara, unde am trait in pace cu ceilalti si unde vrem sa traim si in continuare.
Noi nu vrem ca copiii nostri sa fie privati de cunoasterea limbii romane si pe aceasta cale sa fie transformati in niste handicapati doar pentru ca niste politicieni maghiari doresc sa fim o turma si ne trateaza ca pe-o turma, care poate fi condusa oriunde fara sa reactioneze. Limba romana poate fi invatata si in actuala formula. Acest lucru este dovedit de toti maghiarii care cunosc limba romana, fiindca AU VRUT s-o invete ca niste cetateni loiali ai acestei tari.
Numai cei care nu vor, n-o invata. Manualele speciale sunt o gaselnita udmr-ista cu care noi nu putem fi de acord, iar dumneavoastra ca politicieni trebuie sa ne ascultati pe noi, pe electorat. Chiar nu mai conteaza deloc parerea noastra, suntem vanduti fara mila doar pentru niste voturi?
Cum va explicati ca lideriii nostri cunosc toti, fara exceptie limba romana, in timp ce ne imping pe noi si pe copii nostri la necunoasterea ei? Pentru ca doresc sa ne cenzureze viitorul si sa ne ingradeasca posibilitatile de realizare in viata. Or,noi nu putem fi de acord cu asa ceva! Si va rugam pe dumneavoastra, pe aceasta cale, sa nu ne distrugeti viitorul nostru, al copiilor nostri, prin semnarea rusinoasa a legii in aceasta forma!
Si ca sa va convingem ca nu vorbim degeaba, uitati-va de exemplu ce interes a existat pentru elevii maghiari fata de limba romana, la un concurs organizat zilele trecute la liceul Marton Aron. Au fost peste 350 de elevi participanti, in conditiile in care erau asteptati 250. Atunci am discutat noi, parintii unora dintre elevii care au participat, ca este nevoie sa luam atitudine fata de ce se intampla, pentru ca ne aparam viitorul copiilor nostri.
Daca ati fi in locul nostru nu ati proceda la fel?
Va multumim si ne bazam pe sprijinul dumneavoastra!
Lista semnatarilor:
Hadnagy Sándor, Hadnagy Irma, Harai Csaba, Harai Judit, Hajdu Tamás, Hajdu Erzsébet, Illés Anna, Illés Gyula, Illés Rozália, Imecs Csaba, Jakab Elemér, Jakab Gizella, Józsa Pál, Kercsó Lászlo, Kercsó Éva, Lendvai Győrgy, Lendvai Noémi, Kentelki Lászlo, Kádar Gyula, Kánya Vilmos, Mezei Anna, Nagy Péter, Nyisztor Ilona, Nusa Mária, Orsi Gerzon, Palkó Alexandru, Lőrincz Dezső, Tőrők Irma, Rancz Ágoston, Sebestyén Zita, Zakariás István, Toth Erzsébet, Toth Ernő, Udvari András, Varga Borbála, Vaszi Ede, Szilveszter Béla, Tamás Huba, Vitos János, Vizi Aranka, Vizi András, Fülöp Rebeka, Gagyi Eszter, Gergely Csilla, Kénes Antal, Kénes Éva, Kiss Ferenc, Tamási Venczel, Péterfi Sándor, Prigye András, Varga Csaba, Vágási Emerich, Részegh Tivadar, Tőkős Csanád, Márton Gyarfas, Madarász Tibor, Fóri Imola, Fóri Matild, Geréb István, Berszán Gusztáv, Bara János, Pupák Attila, Siklódi Tűnde, Siklódi Elemér”
Fordításban ez így nézne ki:
"Képviselő urak!
Meg fogja Önöket lepni, de egy Hargita megyei magyar szülőkből álló állampolgár csoport vagyunk, akik tudják a román nyelv ismeretének a fontosságát (mivel ez érvényesülést biztosít Romániában), ezért elcsodálkoztunk mikor elolvastuk a tanügyi törvénytervezetet és észrevettük, hogy az rmdsz-eseknek sikerült Önöket meggyőzniük, hogy belefoglalják a földrajz és történelem magyar nyelven való tanítását. Két ellenvetésünk van: elsősorban, azért adtuk gyermekeinket román nyelvű óvodába, mert ebben a korban hamar tanulnak és könnyen, ezért is elvártuk volna, hogy ezt a törekvést támogassák, ne pedig korlátozzák, ahogyan azt a törvénytervezetben teszik, másodsorban az a törekvés, hogy magyarul tanítják a földrajzot és a történelmet, amelyet az RMDSZ (csoportosulás, amely már rég nem képviseli az érdekeinket), nem tesz egyebet mint elszakítja gyerekeink, azaz a magyar tanulók utolsó kapcsolatát is a román nyelvel, amelyet mostmár tényleg nem fognak hallani és beszélni egyáltalán (csak a román nyelv órákon, amelyet szinte mindenhol magyar nyelven tartanak és ahol amúgy is azért adnak csak jegyeket, hogy a tanulmányi helyzetüket lezárhassák).
Kérdjük Önöktől: tényleg azt szeretnék, hogy a magyar emberek ne ismerjék egyáltalán a román nyelvet vagy lehet így próbálnak minket kényszeríteni, hogy oda menjünk, ahol megértjük az embereket, azaz Magyarországra?
Hisszük és reméljük, hogy kiigazíthatják azt a rosszat, amelyet ez a törvény okozna a magyaroknak és nem csak nekik.Nem tudjuk elhinni, hogy Önök egyetértenek a Romániától való elszigetelésünkkel, mert mi, a székelyek, tényleg nem akarunk elszakadni ettől az országtól, ahol békében éltünk másokkal és ahol továbbra is élni szeretnénk.Nem akarjuk, hogy a gyermekeinket megfosszák a román nyelv ismeretétől és így fogyatékossá váljanak, csak azért mert néhány magyar politikus azt szeretné, hogy nyáj legyünk és nyájként kezelnek, amelyet bármerre lehet vezetni bármilyen reakció nélkül. A román nyelv az aktuális formában is megtanulható. Ezt bizonyítja minden magyar, aki ismeri a román nyelvet, mert MEG AKARTÁK tanulni, mint az ország hűséges állampolgárai.
Csak aki nem akarja az nem tanulja meg. A speciális tankönyvek, csak egy rmdsz-es baklövés, amelyel nem érthetünk egyet és Önök, mint politikusok ránk, szavazókra, kell hogy hallgassanak. Tényleg nem számít a véleményünk és kegyetlenül eladnak pár szavazatért?
Hogy magyarázzák Önök, hogy vezetőink, kivétel nélkül, ismerik a román nyelvet, miközben minket és gyermekeinket a tudatlanság fele taszítanak? Mert cenzúrázni próbáljánk a jövőnket és korlátozni az életben való érvényesülési lehetőségeinket. Nem érthetünk egyet ilyesmivel! Megkérjük Önöket ezúttal, hogy ne tegyék tönkre a mi és gyerekeink jövőjét azzal, hogy aláírják a törvényt ebben a formában! Azért, hogy meggyőződjenek arról, hogy nem hiába beszélünk, nézzék például, hogy milyen érdeklődés volt a magyar tanulók részéről a román nyelv iránt egy az elmúlt napokban a Márton Áron líceumban rendezett versenyen. Több mint 350 résztvevő tanuló volt, miközben 250-et vártak csak. Ekkor beszéltük meg mi, szülők, hogy szembeszegülnünk kell a történésekkel, mert a gyermekeink jövőjét védjük.
Ha Önök a mi helyzetünkben lennének, nem hasonlóan járnának el?
Köszönjük és bízunk az Önök támogatásában!
Aláírók listája"
Nem szégyelik ezek a szülők magyarnak nevezni magukat? Egyáltalán tudatában vannak annak a ténynek amit a levelük közöl? A beolvadás lenne az egyetlen jövő Romániában? Na lássuk csak mit is mondanak ezek a "magyar" szülők?
1) Román nyelvű óvodában jártak a gyerekeik.
- helyes, ott a román nyelvű iskola, lehet folytatni a nemzetárulást tovább
2) Megszakad a gyermekek kapcsolata a román nyelvvel.
- ugyan már, csak ki kell menni valamelyik terére, parkjába a városoknak és addig kapcsolódhatunk a román nyelvhez ameddig csak akarunk, mert (bár itt veszélyben vannak) nagyon elszaporodtak és szaporodnak e nemes nyelv beszélői (egy anyukával, egy apukával, egy a babakocsiban, egy a pocakban és egy "csőre töltve").
3) Mi "székelyek" nem akarunk elszakadni ettől az országtól, ahol békében éltünk és élünk másokkal.
- Székelyek? Az aki saját anyanyelve ellen beszél, az székely? Nem akarunk elszakadni ettől az országtól? Hát az autonómia? Nem kommentálok! Vallom a naplóm címét. Mióta béke az, hogy betelepítések folynak? Azért mert nincs csatazaj, nem jelenti azt, hogy béke van, csak az ellenség csendben, alattomosan harcol.
4) Egy nyelv nemismerése fogyatékossá tesz.
- Az anyanyelv megtagadása ás tovább nem adása meg árulóvá.
5) Aki tud románul, azért van mert meg akarta tanulni, mint az ország hűséges állampolgára.
- Téves. Én is tudok románul. Szükséges rossz. Állampolgárság? Kényszerállapot, mert őseim nem vándoroltak az új határok keretei közé.
Egy pár sor a román nyelv tanításáról: ha már e nyomorult ország keretei közt kell élnünk és e nyelvet kell ismernünk, akkor tanítsák meg beszélni azt, ne egy rakás marhaságot. Hány román anyanyelvű ismeri a következő román szavak jelentését: jilava, tuciuriu? Benne van a 2. és 3.-os román könyvben. A harmadikos román tankönyvben levő filozófiai hangvitelű "Cartea" (A könyv) című versről ne is beszéljünk, amely azt fejtegeti, hogy mi a könyv: "Cartea e ca o mamã ..." (A könyv olyan mint egy édesanya ...). Alig beszélő gyereknek még az anyanyelvét sem a Petőfi vagy Arany összesből tanítjuk. Pedig véleményem szerint felülmúlják a fent említett verset és nem is ártana tanítani. Később sem!
Még egy gondolat: miért adták román óvoda után magyar iskolába a gyerekeket e szülők? Gondolom a "Szülőföldön magyarul" pályázati pénz felvételéért.
Bejegyezte: Spectator dátum: 3:59
Értékelés:
Jó ()
Közepes ()
Gyenge ()
9 megjegyzés:
Csibi Barna írta...
Hát durva, mit mondjak. És az is lehet, ahogy névvel szerepelnek, hogy komolyan is gondolják, nem csak provokáció. A Goga liceum 40-60%-a magyar és székely eredetű, és így valójában nem is meglepő annyira.
2010. november 4. 11:38
Veres Zsolt írta...
A tudatlansag vagy a bunkosag ha fajna ezek az emberek uvoltenenek,de mindenkepp erdemes lenne utana jarni,mert nem elso eset es nem is utolso,hogy a budos romanok hamisitashoz folyamodnak...! mindent kepesek elkovetni,csakhogy az ok javukra doljon el a merleg! Ezek az emeberek ha letezo magyar szemelyek,akkor szoba kellene allni veluk!
2010. november 9. 4:27
magyarellenesseg írta...
Nem lepődnék meg ha kiderülne, hogy ezt a levelet valójában románok írták, és meghamisították az aláírásokat, a románokat ismerve ez egyáltalán nem elképzelhetetlen. Ha mégis székelyek írták volna, akkor büszkék lehetnek magukra, nemzetáruló gyáva senkiháziak, szerencse a többség azért nem így gondolkozik. A hatalom a tantervet direkt úgy állítja össze, hogy a magyar gyerekek az iskolába ne tudjanak megtanulni románul tökéletesen, ugyanazt kell tanulják a magyarok is mint a románok, emlékszem a román tankönyvben egy egy vers vagy regényidézet után oda volt írva a románoknak, hogy melyik román szó mit is jelent, szóval még ők se értik, hát akkor mit akarnak? Székelyföldön a románok kéne megtanuljanak magyarul, ha egy kicsit is tisztelnék az őslakosokat.
2010. november 11. 7:46
Névtelen írta...
Csikszeredaban szulettem es hajdanan engem is roman ovodaba adtak a szuleim (csak nagycsoportban), hogy megtanuljak romanul. Anyu is es apu is a tanugyben dolgoznak. Mai napig halas vagyok nekik azert a dologert. Emiatt nem erzem magam egyaltalan hazaarulonak!! 20 eve koltoztem el Csikbol....meg kellene probaljatok legalabb 1 rovid ideig, hogy milyen szorvanyban lakni es milyen (lenne) ha nem tudnal romanul.
En is egyetertek azzal, hogy aki ebben az orszagban akar maradni, annak tudnia kell(ene) a roman nyelvet.
Tisztelettel,
Szabolcs
2010. november 12. 6:28
Névtelen írta...
Szerintem provokáció, ha románok, ha magyarok írták. Nem értek egyet a magyar gyerekek román iskolába való járatásával, de nem nevezném látatlanba árulóknak sem. Ők a túlélők.
Nekünk a saját gyerekeink magyar taníttatását kell előtérbe helyezni, a bölcsődétől, az utolsó lélegzetvételig.
Én a románokra nem haragszom. Annyit vettek el tőlünk amennyit hagytunk. A történelem a háborúktól, hódításoktól hangos. A mi feladatunk a visszaszerzés lenne. Én inkább a mindenkori magyar politikusokon kérném számon, hogy mit is tettek. És magunkon, hogy hagytuk, hagyjuk. Talán senki nem tett annyi rosszat a székelységnek, mint az RMDSZ.
De visszatérve a tárgyhoz, nem látom semmi akadályát az említett magyar szülők gyerekeinek a románul való taníttatásán. Csak ne az adófizetők pénzén. Csináljanak egy alapítványt, és azt se bánom ha csauseszkuhoz imádkoznak eténként.
2010. november 12. 6:53
Tőke Ervin írta...
Én biztos vagyok benne, hogy ezt románok irták.
Szerintem ha fellapoznánk a telefonkönyvet és felhivnánk a megye összes ilyen nevü egyénét, egy sem mondaná, hogy ö lenne az aláirók között.
2010. november 12. 7:08
Hamisítvány írta...
Tőkős Csanád, Márton Gyarfas,Siklódi Tűnde???Ékezetek összevissza? Na ne röhögtessetek... Akkora hamisítvány ez a levél, mint egy ház.És mindeddig csak pár "nagyromán" oldal nyelte be.
2010. november 12. 7:15
Spectator írta...
Szerintem is provokáció, de akkor is figyelmet érdemel. Szabolcsnak: semmi probléma, meg lehet tanulni románul aki akar, jómagam is tudok, de akkor menjen az illető román nyelvű tanintézménybe tanulni. Aki magyarba megy, annak legyen elég az a román óra.
2010. november 15. 2:26
Névtelen írta...
Szabolcsnak ,
Megjegyezném , hogy én sosem jártam román iskolába, de mégis tudok elég jól románul .
Miért?
Mert rá voltam utalva hogy megtanuljak . "szükséges rossz"
Magyarnak , székelynek születtél ? Akkor először az anyanyelvedet sajátitsd el becsületesen .
2010. november 25. 4:57
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu