A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944–1953. Și alte studii de Vincze Gabor

Vincze Gábor megjelent könyvei 

A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944–1953. 
Szeged – Budapest, 1994. JATE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjtemény – TLA Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata

Fehér Könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról. (Gál Máriával és Gajdos-Balogh Attilával közösen.) 
Kolozsvár, 1995. Kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Politikai Főosztálya.

Erdély magyar egyeteme 1944–49. I. köt. (Csőgör Lajos visszaemlékezése és dokumentumok) (Lázok Jánossal közösen.) 
Custos Kiadó, Marosvásárhely, 1995.

Erdély magyar egyeteme 1944–49. II. köt. (Lázok Jánossal közösen.) 
Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1998.

Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar–román kapcsolatok történetéről 1945–1947. (Fülöp Mihállyal közösen.) 
Teleki László Alapítvány, Budapest, 1998.

Illúziók és csalódások. Fejezetek a romániai magyarság második világháború utáni történetéből. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999.

Magyar vagyon román kézen. Dokumentumok a romániai magyar iparvállalatok, pénzintézetek 2. világháború utáni helyzetéről és a magyar–román vagyonjogi vitáról. Pro-Print Könyvkiadó Csíkszereda, 2000.

Történelmi kényszerpályák – kisebbségi reálpolitikák. Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához. II. kötet: 1944–1989. 
Pro-Print Könyvkiadó Csíkszereda, 2003.

Autonómisták és centralisták. Észak-Erdély a két román bevonulás között 1944. szeptember – 1945. március.(Nagy Mihály Zoltánnal közösen.)
Erdélyi Múzeum-Egyesület – Pro-Print Könyvkiadó, Kolozsvár – Csíkszereda, 2004.

Asszimiláció vagy kivándorlás? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához (1860–1989). 
Erdélyi Múzeum-Egyesület – Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004.
A száműzött egyetem. A Ferenc József Tudományegyetem sorsa Kolozsvártól Szegedig (1919–1921)

JATE Press, Szeged, 2006.

Vasfüggöny Keleten. Iratok a magyar–román kapcsolatokról 1948–1955. (Fülöp Mihállyal közösen).

Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007.

Autonomişti şi centralişti. Enigmele unor decizii istorice. Transilvania de Nord din septembrie 1944 până în martie 1945. (Nagy Mihály Zoltánnal közösen.)

Centrul de Resurse Etnoculturale în România. Cluj, 2008.

Gúzsba kötött kisebbség. Magyarok a 20. századi Romániában.

Partium Kiadó, h. n. [Nagyvárad], 2009.

A Historical Chronology of the Hungarian Minority in Romania 1944–1989.

Partium Press, h. n. [Nagyvárad], 2009.

Vincze Gábor megjelent publikációi

az Emlékpont megnyitása (2006) óta

Tanulmányok

A Lăncrănjan-ügy. (Egy magyarellenes pamflet, és fogadtatása Romániában, valamint Magyarországon, 1982-ben)

Tiszatáj, 2006. 3. sz., 62–82. o. 
A bujdosó egyetem Szegedre kerülése. (Fejezet a száműzött kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történetéből)

Valóság, 2006. 4. sz. 26–55. o.

Bizalmatlanság, vádaskodás, vasfüggöny. Két „népi demokratikus” ország (Románia és Magyarország) a negyvenes-ötvenes években Székelyföld, 2006. 10. sz. 150–193. (Fülöp Mihállyal közösen)

Egy magyarellenes pamflet fogadtatása Erdélyben a nyolcvanas évek elején Látó, 2006. 11. sz. 76–100.
Lăncrănjantól Lăncrănjanig. Fejezet a magyar–román kapcsolatok nyolcvanas évekbeli történetéből.Magyar Kisebbség, 2006. 3–4. sz., 262–361.
A magyar ügy erdélyi mártírja. Demeter Béla (1910–1952) Rubicon, 2007. 1-2. sz. 54–55.

„Szabad egyház szabad államban”? A Tiszántúli Református Egyházkerület a „nulla évben” Várad, 2007. 3. sz. 103–112. 
Egyháziak üldöztetése a „fordulat éve” előtt. (A hódmezővásárhelyi református egyházközség esete.)Belvedere Meridionale, 2007. február–március, 102–106. 

Az 1945-ös földreform – mint az egyházpolitika egyik „harci eszköze”. (A Tiszántúli Református Egyházkerület esete). „Régiók a Kárpát-medencén innen és túl”. Eötvös József Főiskola, Baja, 2007. 622–627.

„Senki se áltassa magát azzal, hogy a román demokrácia máris ideális állapotokat teremtett az erdélyi magyarság számára.” Az erdélyi magyarság 1947-ben Belvedere Meridionale, 2007. szeptember–december, 9–20. 
Egy hódmezővásárhelyi református lelkipásztor, aki „nem tudott olyan engedelmességet tanúsítani, mint kellett”. (Vásárhelyi Lajos esete 1946–1958). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (Történeti tanulmányok / Studia Historica 10.), Szeged, 2007. 257–278.

A „kulák”, a „reakciós”, és a „kommunistázó”. Három vásárhelyi református lelkipásztor meghurcolása az ötvenes évek elején. Szeremlei Társaság Évkönyve, 2007. Hódmezővásárhely, 2008. 147–172.

A Bakó László-ügy. Egy szegedi református esperes üldöztetése az ötvenes években. Tiszatáj, 2008. 2. sz., 68–79. 
Egy magyar etnikai csoport a román nemzetépítés árnyékában. A moldvai csángó-magyarok sorsa a 19. század végétől a 21. század elejéig. Lokális és transznacionális csángó életvilágok. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2008. 9–74.

An Overview of the Modern History of the Moldavian Csango-Hungarians. Local and Transnational Csango Lifeworlds. Kriza Janos Ethnographical Society, Cluj-Napoca, 2008. 9–40.

„Feladatom volt a békési ellenforradalmárok megfigyelése, az ellenforradalom alatt.” Egy helyi besúgó jelentése az 1956-os forradalom békési eseményeiről. Békési Újság Kalendárium, 2009. Kiadja a Családért Alapítvány, é. n. [2008.], Békés, 84–89. 
„A nemzeti kérdés megoldása […] a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérés időszakában” (Románia, 1948). Confessio, 2008. 4. sz. 56–65.

Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén. Múzeumi Kutatások Csongrád megyében – 2007. Szeged, 2008. 123–156.

A rendszerellenes és a lojális. (Két hódmezővásárhelyi református lelkész: dr. Vásárhelyi Lajos és Kádár Ferenc igazi arca.) Hombár. (Múzeumi Műhely 5.) Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kiadása, Hódmezővásárhely, 2008. 223–248.

Kilencven éve történt. Erdély megszállása és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem felszámolásaSzékelyföld, 2009. 2. sz. 65–103.

Magyar egyetemalapítási kísérlet Kolozsváron 1920-ban. Közép-Európai Közlemények, 2009. 2–3. sz. 141–150.

Lefelé a lejtőn. (Magyar–román kapcsolatok 1989 első felében a magyar diplomáciai iratok tükrében)Székelyföld, 2009. 7. sz. 75–120.

„Magatartásában megnyilvánul a szinte féktelen karrierizmus és a »balosság«”. A „Nagy Károly” fedőnevű ügynök lelkész „munkássága”. Békési Újság Kalendárium, 2010. Kiadja a Családért Alapítvány, é. n. [2009.], Békés, 84–89.

„A rendőrségi és népbírósági eljárások... egyre több lelkészi személyre terjednek ki”. Egyházi személyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében (1945–1948) Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (Történeti tanulmányok / Studia Historica 12.), Szeged, 2009. 347–375.

„Nevezett a legbrutálisabban végzett egy üldözöttel.” Egy lelkész-per anatómiájaBelvedere Meridionale, 2009. szeptember–október, 4–14. 
„Kinek még bűneit is erényül tudják be.” (Andrei Şaguna, egy politikai kalandor román főpap)Nagy Magyarország, 2009. 4. sz. 56–67.

„A románok nem jó szemmel nézték Gozsdut…” (Egy patrióta román, aki egész vagyonát népére hagyta)Nagy Magyarország, 2009. 4. sz. 56–67. 

Naşterea Consiliului Oamenilor Muncii de Naţionalitate Maghiară, o organizaţie fantomă din România. Minoritatea maghiara in perioada comunista. ISPMN – Kriterion, Kolozsvár, 2009. 161–188.

Tovább a lejtőn – a gödör aljáig. (Magyar–román kapcsolatok 1989 második felében a magyar diplomáciai iratok tükrében)Székelyföld, 2009. 12. sz. 69–103.

Marosvásárhelyi dosszié I–II.: Marosvásárhely, a meghódítandó város – „Magyar vért akarunk inni!”Nagy Magyarország, 2010. 2. sz. 4–23. o.

Egy nemzetáruló kalandor a románok szolgálatában: Kiss Géza eseteNagy Magyarország, 2010. 2. sz. 28–29.

Sírba vitt titkok – A Tisza-gyilkosság elkövetőinek utóéleteNagy Magyarország, 2010. 3. sz.

A Keleti Akciótól a revízióig, Bethlentől Telekiig. Budapest Erdély politikája az 1920–30-as években.Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Belvedere Meridionale, Szeged, 2010. 283–290.

Döntőbíráskodás vagy diktátum? — A II. bécsi döntés értékelése a magyar és a román történetírásbanNagy Magyarország, 2010. 4. sz.

Némi „demokrácia”, némi „igazságszolgáltatás” – A népbíróságok a „népi demokrácia” éveiben (1945–1950)Nagy Magyarország, 2010. 5. sz.

Igazságszolgáltatás vagy bosszúállás? Hódmezővásárhelyiek a népbíróság előtt (1945–50)Belvedere Meridionale, 2010. szeptember–október, 4–12. 
A tanú „olyan zavaros válaszokat adott”, hogy „megértése és helyes jegyzőkönyvezése lehetetlen”. Két levente-parancsnok (Tompa István és Vörös Bálint) népbírósági pereBelvedere Meridionale, 2010. szeptember–október, 29–37. 
„Könnyen megtörténhetett, hogy Kertészékhez is betértem még, de erre nagyfokú ittasságomnál fogva nem emlékszem.” Egy kommunista kocsma Hódmezővásárhelyen avagy a szólásszabadság korlátai 1945 után.Hombár. (Múzeumi Műhely 6.) Múzeumi Tanulmányok. Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kiadása, Hódmezővásárhely, 2011.

„Bukovinai magyarok, mind egy szálig hazahozni őket!” (Hogyan kerültek a bukovinai székelyek a Bácskába?)Visszatér a Délvidék. Bp. 2011. (Nagy Magyarország könyvek)

Kisebb cikkek

A kolozsvári egyetem SzegedenSzegedi Egyetem, 2007. április 23. 4.

„Nem tudtunk az emlékműhöz menni, mert az utat elzárta egy ügyességi verseny.” Néma koszorúzás Aradon 1989-ben.Nyugati Jelen, 2009. október 6., 5. 
Egy diktatúra végnapjaiNagyítás, 2009. 2. sz. (december 23.) 19, 21.

Kémjáték. Betyárkodás a magyar–román határ menténNagyítás, 2010. 4. sz. (január 27.) 22.

Márton Áron, a lelkiismeret apostola

Magyar Hírlap, 2010. október 8. 15. o.

Magyarellenes attak Marosvásárhelyen. Pogromkísérlet 1990 márciusábanNagyítás, 2010. 11. sz. (március 17.) 1, 21–22.