BÍRÓ SÁNDOR. Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940

Cititorii români maghiarofoni, eventuali, pot să confrunte imaginea mentală difuză pe care o au despre chestiunile tratate aici, cu imaginea pe care o cercetare maghiară, semnată de Biró Sándor, o propune, pe tema In minoritate și în majoritate. Români și unguri. 1967-1940, editată la Miercurea Ciuc în 2002.
Cartea lui Biro este, la origini, manuscrisul unor gânduri şi idei decantate pe parcursul unei vieţi de profesor de istorie. Opera nu şi-a găsit editorul decenii de-a rândul, autorul a decedat încă în 1975. Biro a fost unul dintre membri marcanţi ai grupării Erdelyi Fiatalok (Tineri Transilvani) în perioada interbelică, după război s-a stabilit în Ungaria, fiind asistent la ELTE (Universitatea Eotvos Lorand), Budapesta.
Nu am găsit pe Internet studii similare datorate unor autori români, deși interesul istoric elementar ar fi trebuit să le motiveze. Aducându-ne aminte, ca români, că, dacă credem că nu am fost minoritari demografic în Ardeal în secolul al XIX-lea, trebuie să știm cum am fost tratați ca minoritari, alături de alții, în Imperiul dualist austro-ungar, și cum a fost când am avut, o vreme, un statut politic special .
Ce știu contemporanii noștri români despre toate astea? Cei ce vor să ne facă să credem că este vorba de un trecut clasat, uită că un trecut poate fi clasat, adică istoricizat, doar după ce el este bine cunoscut. Repet, ceea ce am mai scris : acum, în Ardeal, în școlile românești, sunt convins că trebuie introdusă predarea limbii și culturii maghiare, facultativă dar încurajată, alături de istoria comparată a tuturor etniilor conlocuitoare, scrisă de istorici români.
Suficiența superioară a majoritarilor, politici sau demografici, acum sau altădată, atrage după sine vulnerabilitate intelectuală, prostie politică, prin ne(re)cunoașterea partenerilor viabili. Unii politicienii unguri, sau poate mulți maghiari, știau și știu asta, fiindcă au trăit, comunitar sau individual, la un moment dat efectele unei astfel de dispreț față de parteneri.
Dan Culcer

Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940
Szerző: BÍRÓ SÁNDOR

Megjelenési adatok: Pro-Print könyvkiadó, Csíkszereda, 2002
Kategória: MAGYAR KISEBBSÉG KÖNYVTÁRA
Témakör: kisebbségtörténet
Műfaj: tanulmányok
ISBN: ISBN: 973-9311-87-3

Tartalom:

TARTALOM [pdf, 28.5k]
Bárdi Nándor: Nemzetiségpolitikai látószögek és társadalomtörténeti folyamatok (Elõszó az erdélyi kiadáshoz) [pdf, 85.8k]
Balla Bálint: Bevezetõ [pdf, 112.4k]
ELSÕ KÖNYV
1867–1918
ELÕSZÓ
A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) [pdf, 45.3k]

I. Fejezet [pdf, 333.9k]
A magyarországi románok gazdasági helyzete és megélhetési lehetõségei
A román parasztság helyzetének alakulása
A román parasztság földvásárlásai
A magyar földmûvelésügyi minisztérium tevékenysége
A román szövetkezeti mozgalom
A román szegénység okai
A román királyságbeli parasztság sorsa
A román iparosok
A román kereskedelem
A román pénzintézetek
A román értelmiség
A román hivatalnokok és tisztviselõk
A román megyei tisztviselõk irredentizmusa
A román hivatalnokok és szabadfoglalkozású értelmiségiek 1914-ben
A vegyes falvak románosodása
A magyar gazdaságpolitika

II. FEJEZET [pdf, 227.3k]
A román nyelvhasználat a magyar államban
A nemzetiségi törvény jellege és rendelkezései
A román nyelvhasználat a hetvenes évek elején
Nyelvhasználat a falvakban
Nyelvhasználat a megyékben és a felsõbb hatóságokhoz intézett kérésekben
Nyelvhasználat a megyegyûléseken és a városi hivatalokban
Nyelvhasználat a bíróságok elõtt
Nyelvhasználat az egyházban és az oktatásban
A helység- és családnevek használata
Nyelvhasználat a mindennapi életben
Nyelvhasználat más államokban

III. FEJEZET [pdf, 289k]
A románok egyházi helyzete a magyar államban
A román egyházak az osztrák–magyar kiegyezés elõtt
Az önálló román görög katolikus érsekség megszervezése
A görögkeleti (ortodox) román érsekség
A „nemzeti-egyházi kongresszus” politikai szerepe
Miron érsek politikai felfogása
A vallási és erkölcsi élet hanyatlása
A román görög katolikus egyház
A román egyházak anyagi helyzete
A szomszéd országokban élõ románok egyházi helyzete

IV. FEJEZET [pdf, 495k]
A magyarországi románság közmûvelõdési helyzete
Az elemi oktatásügy
Az iskolák jellege és száma
A tanulók
A román tanítók helyzete
Az Apponyi-féle törvények
A román iskolák szelleme
A magyar nyelv tantárgyként való bevezetése
A román tanítók irredentizmusa
A 1906. évi bukaresti kiállítás
Apponyi a román iskolák irredentizmusa ellen
A román elemi oktatásügy az Apponyi-törvény végrehajtása után
Az elsõ világháború és a román elemi iskolák
A román felekezeti és a magyar állami iskolák viszonya
A középfokú oktatás
Tanító- és tanítónõképzõk
Iparos-tanonc iskolák
A brassói román felsõkereskedelmi és alreáliskola
Polgári leányiskolák
Szülésznõképzõ iskolák
A román középiskolák felállítása és fenntartása
A román tanári kar helyzete
A román középiskolák belsõ szelleme
Az 1883. évi középiskolai törvény
A középiskolák irredentizmusa
A román gimnáziumok tanulói
Magyar tanulók elrománosítása
A fõiskolai és egyetemi oktatás
A román hallgatók ösztöndíjai
A román hallgatók helyzete a kolozsvári magyar egyetemen
A román hallgatók helyzete a budapesti egyetemen
[Összefoglalás]
A román közmûvelõdés iskolán kívüli szervei
Az Astra
Más egyletek
A román színielõadások
A román sajtó
A szomszédos államok kultúrpolitikája
[Összefoglalás]

V. FEJEZET [pdf, 292.9k]
A magyarországi románok jogai és közszabadságai
Az egyéni szabadság
A tulajdonjog
A sajtószabadság
A román faji bojkott hirdetése
A magyar állam és a magyarság kritizálása
A román faj dicsõítése
A magyar történelem ócsárlása
A Romániához való tartozás kifejezése
A gyülekezési és társulási szabadság
A vallásszabadság
A román nemzeti szimbólumok használata
A nemzeti színek
A himnusz
A nemzetihõsök
A románok politikai jogai
A törvény elõtti jogegyenlõség
A jog- és közszabadság más államokban
[Összefoglalás]


MÁSODIK KÖNYV
1918–1940

I. FEJEZET [pdf, 314.4k]
A magyarok gazdasági helyzete és megélhetési lehetõségei Nagy-Romániában
A magyar parasztság helyzete
Adópolitika a magyar vidékeken
A magyar munkásság
A magyar iparosok
A kereskedelem
A magyar értelmiség
Az egyházi alkalmazottak
Az állami tisztviselõk

II. FEJEZET [pdf, 147.2k]
A magyar nyelvhasználat a román államban
A közéletben
A közigazgatásban
A hatóságokhoz intézendõ kérések
A helységnevek használata
A magyar nyelv használatának korlátozása a magánéletben

III. FEJEZET [pdf, 244.3k]
A magyarok egyházi helyzete Nagy-Romániában
A szervezeti és közjogi helyzet kialakulása
Az anyagi helyzet
A vallásszabadság sérelmei

IV. FEJEZET [pdf, 451.1k]
A magyarság közmûvelõdési helyzete Nagy-Romániában
Az elemi oktatásügy
A tanulók
A magyar tanítók helyzete
A magyar felekezeti iskolák szelleme
A magyar felekezeti iskolák és román állami iskolák viszonya
A magyar elemi oktatásügy helyzetének mérlege az Anghelescu-törvények uralma alatt
A középfokú oktatás
Az iskolák fenntartása
A tanárok helyzete
A tanulók
A magyar iskolák belsõ szelleme
A fõiskolai és egyetemi oktatásügy
A magyar közmûvelõdés iskolán kívüli szervei
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület sorsa
A magyar nyelvû sajtó
A magyar színielõadások
Az erdélyi magyar irodalom

V. FEJEZET [pdf, 249k]
A magyarok jogai és közszabadságai a román állam területén
Az egyéni szabadság joga
A tulajdonjog
A sajtószabadság
A magyar sajtó élete a cenzúra árnyékában
A gyülekezési és társulási szabadság
A vallásszabadság
A nemzeti szimbólumok használatának tilalma
A határokon túli magyarsággal való érintkezés
A magyarság politikai jogai
A törvény elõtti jogi egyenlõség

MELLÉKLETEK [pdf, 232.6k]
Címszavas tartalom
Gyakran idézett források és szerzõk
Források és irodalom
Hírlapok, folyóiratok, évkönyvek
Mutatók
Személynevek
Földrajzi nevek
Szöveggondozói utószó

FÜGGELÉK [pdf, 192.9k]
Mester Miklós: Bíró Sándor (1907–1975)
Rónai András: Nemzetiségi politika trianon elõtt és után
Bíró Sándor: Pro Memoria (1945)
Miskolczy Ambrus: A modern román nemzet a „régi” Magyarországon