A románok többsége szerint Magyarország vissza akarja venni Erdélyt
Egy meglehetősen érdekes felmérés szerint a románok többsége fél Magyarországtól, a „nyugati Oroszországnak” tartja – derül ki az uszításban élenjáró Adevărul román liberális bulvárlap cikkéből.
Egy, a meglehetősen ködös hátterű és megkérdőjelezhető módszerekkel operáló LARICS-nak dolgozó szakember, Dan Dungaciu felméréséből az derül ki, hogy a románok többsége valósággal retteg Magyarországtól, és ha lenne egy kis igazság a Földön, akkor Románia vezetőinek magukévá kellene tenniük ezeket a megalapozott lakossági félelmeket.
Az eredmények alapján levontak pár következtetést, kiderült, hogy (ki tudja, milyen alákérdezés mellett) a lakosság 62 százaléka szerint Budapest irányítása alá akarja vonni Erdélyt, és abban érdekelt, hogy Románia minél gyengébb legyen (Ezt akadályozná meg természetesen ilyen felmérésekkel a Román Akadémia, rátermett, régi vágású történelemhamisító elnökével az élen).
Oroszország az ördög hazája, 64-65 százalék szerint Moszkva mindenképpen ellenséges Bukaresttel szemben. De van itt egy nagyobb gond, méghozzá az, hogy Magyarország gyakorlatilag egy nyugati Oroszországnak számít, elvégre a magyar kormány jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal. Ami pedig mindennek a csúcsa, az az, hogy Románia és Magyarország is NATO és EU-s tag.
Oroszország
a főmumus; Magyarország el akarja venni Erdélyt; a védelemre többet
kellene költeni; Magyarország illetlenül avatkozik bele Románia
belügyeibe
A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarország a legmegbízhatatlanabb szomszéd (csak 27,1 százalék szerint barát), míg a Moldovai Köztársaság nagyon is baráti, sőt annyira, hogy (Erdélyhez hasonlóan) nem is ártana azt is bekebelezni.
Varga Tímea Beáta
Nem csoda, hogy a románok nem ismerik igazi történelmüket, ha ennyire bíznak a Román Akadémiában
A katonaságban, az egyházban és a Román Akadémiában bízik meg a leginkább az ország lakossága – derítette ki a felmérést megrendelő Román Akadémia.A felmérés szerint a megkérdezettek 67,9 százaléka nagyon megbízik, illetve megbízik a katonaságban, 56,8 százalék az egyházzal, 45,5 százalék pedig a Román Akadémiával szemben is nagy bizalommal viseltetik. Az akadémiát jelenleg vezető Ioan-Aurel Pop „történész” munkássága kellően jól dokumentált, vázlatos értékelés alapján is lesújtó, sőt, az akadémia hitelét is beszennyezi, de ez a jelek szerint keveseket zavar.
A bizalmi rangsor további helyezettjei: rendőrség (41,6 százalék), Államelnöki Hivatal (41,2 százalék), Román Nemzeti Bank (BNR) (36 százalék). A sajtóban a megkérdezettek csupán 27,3 százaléka bízik, az alkotmánybíróság (22,7) és a kormány (12,4 százalék) még ezt a szintet is alulmúlja, a politikai pártokról (8,9 százalék) nem is beszélve.
A nemzetközi intézmények és szervezetek közül a NATO-val szemben a megkérdezettek 56,1 százaléka van bizalommal, az Európai Unióval szemben 55,3 százalék.
A válaszadók 84 százaléka vallotta azt, hogy büszke a románságára, és 65,1 százalékuk pedig felszámolná a Moldovai Köztársaság függetlenségét. A megkérdezettek 80,3 százaléka mondta azt, hogy Romániának meg kell védenie az országban élő nemzeti kisebbségek jogait.
A közvélemény-kutatást az Inscop Research végezte április 12. és május 3. között, 1050 személyből álló, reprezentatív mintán. A hibahatár 3 százalék. A kérdezőbiztosok szintén kíváncsiak voltak a lakosság politikai beállítottságára. A pártok (köztük a bejutási küszöböt ezúttal el nem érő RMDSZ) eredményeiről ITT lehet többet megtudni.
[Forrás: Agerpres]
A román külügyminisztérium kiakadt azon, hogy a magyaroknak fáj Trianon
A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum (a román fél terminológiája szerint Trianoni Békeszerződés) 100. évfordulóját.Az erről szóló, az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely „a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul”, mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO-, illetve európai uniós tagállam.
A külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja az országgyűlési határozat indoklását, mivel
Románia szerint nem léteznek olyan „máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott”.A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat „beállítja”. „Ez a szerződés a jelenlegi geopolitikai valóság egyik meghatározó eleme, és része azoknak a békeszerződéseknek, amelyek véget vetettek az első világháborúnak, a mintegy 19 millió ember életét kioltó valódi tragédiának,
utat nyitva a nemzetállamok – köztük Magyarország – megszületésének és megerősödésének”– olvasható a bukaresti közleményben.
Hozzáteszik: a trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően. A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve, vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy „egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által”.
A bukaresti külügy szerint Romániának és Magyarországnak együtt kell munkálkodnia azon, hogy a béke, az emberi alapjogok, és a társadalmi jólét garanciájaként létrejött EU megerősödjék, és a kétoldalú jogi-politikai kapcsolatokat is erre a értékközösségre kell alapozniuk. A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet.
A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, „modellértékű” rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére. A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal és a magyar féltől is ugyanezt várja el.
[Forrás: MTI]
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu